Lakatos Géza és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
nincs adat
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Népbíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
László Dezső
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. I. 3876/1947/8.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Népbíróságok Országos Tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Jankó Péter
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
NOT I. 653/1948/18.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1944 szeptemberében a 2. páncéloshadosztály anyagi osztálya és törzsszázada az erdélyi Nagysármás községben állomásozott. Az előbbi vezetője Lakatos Géza vezérkari százados, az utóbbi parancsnoka Mátyássy Miklós százados volt. A közigazgatási feladatok intézését a polgári hatóságok hiányában Lakatos vezérkari százados látta el. A Lánc József csendőrszázados parancsnoksága alatt álló zilahi csendőrtanosztály beosztottjai összeszedték a községben és a környéken lakó zsidó személyeket, hogy a kolozsvári gettóba szállítsák őket. Lánc Lakatostól járműveket kért a zsidók elszállításához. Lakatos, mivel nem tudott szállítási eszközöket biztosítani, parancsot adott a zsidók kivégezésére és utasította Láncot, hogy az összegyűjtött 126 zsidó személyt elismervény ellenében adja át Mátyássy századosnak. Az üldözöttek kifosztásában és törvénytelen kivégzésében Mátyássyn kívül részt vett Bodrogi Ferenc, Szlávik Kálmán, Csökmei Gábor, Müller Antal, Brandenburg Gyula, Rózsa János és Horváth Ferenc.
Ezután a törzsszázad Bonchidára vonult, a tábori csendőrcsoport és a tábori őrszázad pedig Kötelendre. Kötelenden Józsa András főhadnagy parancsára Rózsa János csendőrőrmester és Oláh András csendőrszakaszvezető meggyilkolták a község segédjegyzőjét és a helyi pópa apját. A sírgödrök elkészítésében Farkas Sándor segédkezett.
Mátyássy Miklós 1941 nyarán a 12. kerékpárzászlóalj egyik századparancsnokaként a keleti fronton, Zalestyik/Zalestyki település környékén parancsra részt vett kb. 18-20 szovjet hadifogoly kivégzésében.
Horváth Ferenc 1944 szeptemberében Erdélyben felfegyverzett katonákkal több alkalommal rablásokban és a civil lakossággal szembeni erőszakoskodásban vett részt.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Nagysármás
Románia
Kötelend
Románia
Zalestyik/Zalestyki
Ukrajna vagy Oroszország
Jogerős döntés

Lakatos Géza (Budapest, 1913) I. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Mátyássy Miklós (Százd, 1910) II. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Bodrogi Ferenc (Hódmezővásárhely, 1908) III. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Szlávik Kálmán (Budapest, 1919) IV. rendű vádlottat háborús bűntett miatt legalább 8 évi kényszermunkára ítélték.
Csökmei Gábor (Békés, 1916) V. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Horváth Ferenc (Budapest, 1914) VI. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Müller Antal (Budapest, 1902) VII. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Brandenburg Gyula (Mélykút, 1911) VIII. rendű vádlottat háborús bűntett miatt legalább 5 évi kényszermunkára ítélték.
Rózsa János (Bicske, 1902) IX. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Farkas Sándor (Tolnapincehely, 1912) X. rendű vádlottat háborús bűntett 2 évi fegyházbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Bodrogi Ferenc vádiratát a Budapesti Népügyészség 1945. szeptember 13-án nyújtotta be a Budapesti Népbíróságnak.
Lakatos Géza újrafelvételi kérelmét adott be, amelyet a Budapesti Népbíróság 1948. június 3-án elutasított. A végzés ellen benyújtott felfolyamodási kérelmet a Népbíróságok Országos Tanácsa 1949. november 4-én elutasította.
Lakatos Géza halálbüntetését a Magyar Köztársaság Elnöke 1948. szeptember 10-én kegyelemből életfogytig tartó kényszermunkára változtatta át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. december 4-én büntetésének hátralévő
részét kegyelemből elengedte.
Csökmei Gábor halálbüntetését a Magyar Köztársaság Elnöke 1948. szeptember 10-én kegyelemből életfogytig tartó kényszermunkára változtatta át. E büntetést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. szeptember 11-én kegyelemből 12 évi börtönbüntetésre változtatta át. 1957. szeptember 26-án feltételesen szabadult.
Horváth Ferenc halálbüntetését a Magyar Köztársaság Elnöke 1948. szeptember 10-én kegyelemből életfogytig tartó kényszermunkára változtatta át. E büntetést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. október 13-án kegyelemből 15 évi börtönbüntetésre változtatta át. 1959. június 4-én feltételesen szabadult.
Az ítéletben szereplő Lánc József névalak tévedés lehet, valószínűleg azonos Láncz László csendőrszázadossal, akit a gyilkosságok miatt 1955-ben halálra ítéltek és 1955. október 26-án kivégeztek.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-115602