Kiss István 1955 szeptemberében négy társával átszökött Ausztriába. Az osztrák csendőrség elfogta, majd Salzburgba került, ahol az amerikai katonai titkosszolgálat (CIC) egyik magyar származású alkalmazottja kihallgatta a magyarországi katonai és gazdasági viszonyokról. 1955 december végén átszökött a nyugat-németországi Berchtesgadenbe, ott kapcsolatba lépett a CIC egyik tisztjével, aki a kihallgatása után beszervezte Magyarország elleni kémkedésre.
1956 októberében több társával Ágfalvánál illegálisan visszatért Magyarországra. Budapestre utazott és csatlakozott a Maros utcai fegyveres csoporthoz, ahol több akcióban részt vett. Többek között november 1-én tagja volt annak az egységnek, amely Szobról magával hurcolta, majd a Corvin közi fegyvereseknek átadta Sarkadi István ügyészt, akit később a Corvin köziek kivégeztek. November 3-án részt vett a Külügyminisztérium épülete elleni fegyveres támadásban. Másnap mint szakaszparancsnok többed magával azért foglalt el tüzelőállást a budapesti fogaskerekű vasút városmajori végállomásánál, hogy feltartóztassa a fővárosba bejövő szovjet egységeket. 1957 januárjában anyagi ellenszolgáltatás fejében hét személyt ki akart juttatni az országból, azonban Ják községnél a határőrség elfogta őket. Mivel neki osztrák igazolványa volt, a magyar hatóságok beszervezték és azzal bízták meg, hogy épüljön be az Ausztriába került magyar disszidensek közé. Ennek azonban nem tett eleget, hanem miután átlépte a határt, Salzburgba utazott és a CIC ottani tisztjének beszámolt a magyarországi tapasztalatairól, főleg az 1956 végi eseményekről és a szovjet csapatokról. 1957. december 29-én egy kocsmai verekedés következményeinek elkerülése miatt ismét vissza akart térni Magyarországra, de Sopronkőhidánál elfogta egy magyar járőr.
HU HIM HL – XI.22 – 0038/1958