Szegény paraszti családból származott. A reálgimnáziumi érettségi után Szikszón a kultúrház igazgatója lett. 1951 augusztusában behívták szolgálattételre a határőrséghez. A kéthónapos kiképzése után a putnoki zászlóalj kelevéri őrsére került, majd a fóti tiszthelyettesi iskolára vezényelték, innen Budapestre küldték hathónapos felderítő tiszti iskolára. A képzés elvégzése után előléptették alhadnaggyá és a Győri Határőrkerület Felderítő Osztályára osztották be. Felderítő tisztként itt teljesített szolgálatot külföldre szökéséig, 1956. június 22-ig.
1956. június 22-én Hegyeshalomnál illegálisan átlépte a magyar-osztrák határt, civil ruhában, de a szolgálati fegyverét magánál tartva. Nickelsdorf közelében osztrák csendőrök őrizetbe vették, a bécsi börtönbe került, ahol többször kihallgatták. Ezek során beszélt a katonai kiképzéséről, az Államvédelmi Hatóságról, a határőrségről és elárulta a magyar titkosszolgálat több mint húsz informátorának a nevét is. Szabadulása után jelentkezett a Szabad Európa Rádiónál és mintegy tucatnyi alkalommal válaszolt a rádió alkalmazottjának kérdéseire. 1956 augusztusában megismerkedett Szabó Miklós volt kisgazdapárti politikussal, aki felkérte őt a tiszti iskolán tanultakról szóló tanulmány megírására, amit Szabó tervei szerint felajánlottak volna megvételre az amerikai külügyminisztériumnak. November 3-án Németh István volt kőszegi lakossal illegálisan visszatért Magyarországra, hogy a férfi kisfiát átszöktessék Ausztriába. Még aznap a visszaúton a határtól mintegy 500 méterre elfogták őket a magyar határőrök.
1957. július 26-án a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU HIM HL – XI.22 – 053/1957