A gimnáziumi érettségi után a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1956-ban hatodéves szigorló orvosként a VII. kerületi Szövetség utcai Kórház gégészeti osztályára került gyakornoknak. 1956. november 20-án egy razzia során többekkel letartóztatták a kórházban.
1956. október 23-án ott volt Budapesten a Bem szobornál tartott egyetemista tüntetésen, majd a Petőfi Kör orvosgyűlésére ment. Október 25-én a Péterfy Sándor utcai Kórházban sebesültek szállítására jelentkezett és november 3-ig társaival különböző fővárosi kórházakba szállították a sebesülteket, s egyben egészségügyi eszközöket is vittek a kórházaknak. Ezek mellett élelmet hozott vidékről, amit a Corvin közi felkelőknek és diákszállóknak továbbított. November 5-től november 19-ig a Péterfy Sándor utcai Kórházhoz tartozó Domonkos utcai kisegítő kórházban dolgozott mint felelős vezető orvos. A szovjet megszállás után a kórházban számos felkelőnek nyújtott menedéket azzal, hogy kórházi ápolásra szoruló betegként állományba vette őket. November 10-től a kórházban talált stencilgépen társaival több száz röplapot készített. November közepén Obersovszky Gyula újságíró és Gáli József orvos-író azzal a szándékkal mentek a kórházba, hogy ott folytassák az „Igazság” című illegális újság, majd az „Élünk” című kiadvány szerkesztését és nyomtatását, amiben Tóth Ilona is részt vett. November 18-án Gyöngyösi Miklós és Molnár József egy Kollár József nevű rakodómunkást hozták be kihallgatni a kórház egyik irodahelyiségébe. Mivel iratai között egyenruhás fényképet is találtak, ezért Gyöngyösi meg volt győződve arról, hogy Kollár korábban az államvédelemnél szolgált, emiatt kihallgatás közben többször bántalmazták. A bíróság bizonyítottnak találta azt a vádat, hogy Tóth Ilona az altatáshoz használt szerrel és gázzal elkábította, majd Gyöngyösivel és Gönczi Ferenccel együtt megölte a férfit.
1957. június 20-án a Tóth Ilonával és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-142621/1
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 164 – 1957