Alkalmazotti családból származott, apja hivatásos honvéd tiszthelyettes volt. 1944-ben az egész család Németországba menekült, ahonnan egy év múlva tértek vissza. Közgazdasági gimnáziumban érettségizett, majd egy évet elvégzett a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1951-ben a Honvédelmi Minisztériumba került, mint polgári alkalmazott, azonban 1953-ban eltávolították, mert elhallgatta, hogy „nyugatos” volt. Elbocsátása után Alsógödön a Pest megyei Petőfi Sportegyesületnél lett sportköri előadó, egyben a futballcsapat tagja. Ezt követően többször váltogatta munkahelyét, legutoljára 1955 nyarától Budapesten az Orvosi Műszer- és Fogászati Cikkek Nagykereskedelmi Vállalatnál volt raktáros. 1957 márciusában a Gábor Áron Vasöntödében akart elhelyezkedni, azonban letartóztatása miatt ez nem valósult meg.
1956. október 23-án Budapesten ott volt a felvonulókkal a Bem téren, majd a Parlementtől a Sztálin-szoborhoz ment. A szobor ledöntése után átment a Magyar Rádióhoz, mivel az a hír terjedt a tüntetők között, hogy az államvédelem rálőtt az épület előtt összegyűlt emberekre. Később a Kálvin téren kapott fegyverrel a Magyar Nemzeti Múzeum épületének ablakából többed magával egész éjjel lőtte a rádió épületét. Másnap a Corvin mozinál jelentkezett a felkelők parancsnokságán. Október 25-én a korábbi parancsnok távozása miatt vezetés nélkül maradt mintegy 50 főnyi fegyveressel eleinte közösen határozták meg az őrhelyeket, majd Iván Kovácsnak egyre inkább meghatározó szerepe lett a csoportban és november 1-ig parancsnokként szervezte és irányította a Corvin közben és környékén a fegyveres harcokat. Személyesen részt vett szovjet harckocsik megsemmisítésében. Október 27-én megszereztek két kilőtt szovjet teherautó által vontatott ágyút, később újabb ágyúra és lövegekre tettek szert. Bár nem volt hivatásos katona, rendszeresen részt vett a vezérkari tárgyalásokon, kapcsolatot tartott fenn a Kilián laktanyai és a Práter utcai fegyveres csoportokkal. Kapcsolatban állt Király Bélával, Budapest katonai parancsnokával, Kopácsi Sándorral, Budapest rendőrfőkapitányával, Maléter Pál honvédelmi miniszterrel, tárgyalt Nagy Imre miniszterelnökkel és Janza Károly korábbi honvédelmi miniszterrel. Jelen volt azon a megbeszélésen is, amikor Maléter Pált megválasztották honvédelmi miniszternek. Október 30-án a Kopácsi Sándor által bejelentett egységes nemzetőrparancsnokság megalakulása után a Corvin közben megszervezte a nemzetőrséget. November 1-én visszavonták a parancsnoki megbízatását. Ezt követően megkezdte a Turul Párt szervezését.
1957. 12. 27-én az Iván Kovács Lászlóval és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-145626/1
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma