A négy elemi osztály elvégzése után villanyszerelő-segédlevelet szerzett, majd különböző kisiparosoknál dolgozott. 1936 és 1941 között a magyar hadseregben teljesített katonai szolgálatot. 1944-ben önként jelentkezett a német SS kötelékébe, ahol kezdetben a budai várban szolgált. 1945 januárjában az alakulatával Ausztrián keresztül Németországba ment, ahol amerikai fogságba esett. 1945 augusztusában tért vissza Magyarországra. 1945 előtt nyolcszor, utána egyszer volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt, egy alkalommal súlyos testi sértés miatt ítélték el. 1948-tól a Villamos Állomásszerelő Vállalatnál állt alkalmazásban, s mint művezető általában vidéken dolgozott.
1956. október 26-ig Komlón tartózkodott, majd gyalog elindult Budapestre, ahová 28-án ért fel. 29-én belépett a Budapest VI. kerület Eötvös utca 25. szám alatti épületbe vezényelt nemzetőri zászlóaljba, ahol rendszeres járőrszolgálatot teljesített, majd hamarosan őrsparancsnok lett. A közeli Munkácsy Mihály utcában lévő Bauxitbánya Vállalat Tervezőirodájának és a Szovjet Távirati Iroda épületének őrzése volt az elsődleges feladatuk. Október 31-én a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost bevitték az Eötvös utcai épületbe, az ott tartózkodó Mayer vezetésével kihallgatták és közben bántalmazták. Mayer határozott fellépésének eredményeként kiküldték az államvédelmi tisztet az épület előtt várakozó, a kiadását követelő tömeghez, akiket Mayer Tóth Ferenc további bántalmazására bátorított. A tömeg végül meglincselte a tisztet, majd a Lenin körút és az Aradi utca sarkán egy fára felakasztották. Mayer november 4-ig teljesített nemzetőri szolgálatot. Amikor a szovjet csapatok megindították az ellentámadást, társaival együtt elhagyta az addig bázisul szolgáló tervezőiroda épületét és hazament.
1958. január 9-én a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-143154/1
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 3679/1957
HU BFL – XXV.4.f.8 – 7083/1957