Négy polgári és három felsőipari iskolát végzett, majd villanyszerelőként a Gamma Művekben dolgozott. 1944 decemberében bevonult tényleges katonai szolgálatra Budapesten a híradó zászlóaljhoz. Alakulatával 1944 december végén Ausztriába, majd Németországba került, ahol szovjet fogságba esett. A hadifogságból 1945 augusztusában tért haza. Ezután a szőregi petróleumfinomítóban helyezkedett el mint szakmunkás. 1946-ban Szőregen kiváltotta villanyszerelő kisiparos engedélyt. 1949 tavaszán az engedélyt visszaadta és a komáromi Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál helyezkedett el. Innen az esztergomi repülőgyárba, majd a szerszámgépgyárba ment dolgozni, mint technikus, később művezető lett. 1954-ben visszatért Szőregre és ismét kiváltotta az iparengedélyt, majd belépett a Szegedi Vegyes Kisipari Szövetkezetbe. 1955 decemberében a szövetkezet villanyszerelő részlegének vezetője lett.
Szegeden 1956. október 28-án beválasztották a kisipari termelőszövetkezetek intézőbizottságába, majd innen a városi „forradalmi bizottmányba” delegálták, ahol bekerült a bizottmány elnökségébe is. Október végén a bizottmány elnökének megbízásából, fegyveres nemzetőrök kíséretében ellenőrzést tartott a Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókjában és az öthalmi államvédelmi laktanyában. A laktanyából egyúttal elhoztak egy nagy kapacitású rádió adó-vevő készüléket a nyugati országokkal való jobb kapcsolattartás érdekében, ezt azonban nem tudták üzembe helyezni. November 4-én a szovjet páncélosok érkezésének hírére elkezdték megszervezni az ellenállást. Az öthalmi lokátorállomásról szereztek kb. 25-30 darab lőfegyvert és nagyobb mennyiségű kézigránátot, amit a téglagyári fegyveres csoport és a Tisza-pályaudvari vasutasok között osztottak szét. November 5-én azonban már látható volt az ellenállás kilátástalansága, így a fegyveres csoportok vezetésével megbízott Szabó Antal hazaküldte az embereket.
Földesi november 25-én Németh Sándor segítségével átszökött Ausztriába. Onnan a nyugat-németországi Berchtesgadenbe ment, ahol kapcsolatba került az amerikai hírszerző szervekkel, akik beszervezték adatgyűjtésre. 1956. december 8-án azzal a feladattal tért vissza Magyarországra, hogy megfigyelje az ott állomásozó szovjet hadsereg mozgását és felmérje az országban kialakult helyzetet. Több ismerősét is be akarta vonni az információszerzésbe, ők azonban nem végeztek érdemi munkát, így tíz nap múlva visszaszökött Ausztriába. Az amerikai hírszerzés alapos kiképzése után, 1957 márciusában új feladattal ismét visszatért Magyarországra, ám a magyar határőrök elfogták.
1958. január 30-án a Földesi Tiborral és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU HIM HL – XI.22 – 0096/1957