Kispolgári családból származott, édesapja fodrászmester volt. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után, 1955-ben esztergályos ipari tanuló lett, először a Csepel Vas- és Fémműveknél, majd áthelyezték a MÁVAG-hoz, végül a Magyar Optikai Művekhez. 1958 januárban többrendbeli lopás miatt 1 évi börtönre ítélték, büntetését azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztették.
1956. október 23-a után jelentkezett a Széna téri fegyveres csoporthoz. Az ottani parancsnok, Szabó bácsi megbízásából összekötő lett a Széna téri és a környéken működő fegyveres csoportok, így a Schmidt-kastély, a II. kerületi tanácsháza és a II. kerületi pártház fegyveresei között. Egy alkalommal a Fő utcai katonai bírósági épületből két láda kézigránátot vitt a Széna térre, máskor pedig a Szabad Nép székháztól nagymennyiségű papírt és indigót szállított a Maros utcai felkelők számára. Mansfeld már a harcok alatt, de főleg 1956 novemberétől elkezdte a fegyverek gyűjtését, amiket a kertjükben elásva rejtegetett.
1958. február 14-én Blaski Józseffel elhatározták, hogy egy újabb felkelés előkészítéséhez fegyvereket és pénzt fognak szerezni, ennek érdekében megtámadják a fegyveres testületek tagjait, elveszik a fegyvereiket, a szolgálati igazolványukat és az egyenruhájukat. Az akciók értelmi szerzője, a gépkocsik eltulajdonításának végrehajtója Mansfeld volt. Az első támadást a Rózsadombon, az Árvácska utcai osztrák nagykövetség épülete előtti őrbódéban szolgálatot teljesítő rendőr ellen hajtották végre február 17-én. Miután lefegyverezték az őrt, elvették az iratait, majd egy lopott gépkocsival a II. kerületi Budakeszi úton lévő Ságvári-ligetbe vitték, ahol végül elengedték. Az újabb akciójukhoz Mansfeld egy másik gépkocsit lopott, ami azonban menet közben elromlott. A harmadik gépkocsitól azért kellett megszabadulniuk, mert a Nyugati pályaudvarnál razziázó rendőrség üldözőbe vette őket. Február 18-án két társával egy rózsadombi rejtekhelyen töltötte az éjszakát, másnap azonban a rendőrség felfedte a tartózkodási helyüket és az egyik társával együtt őrizetbe vette.
1959. március 19-én a Blaski Józseffel és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144222/1-3
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV – 4.f.9 – 8084 – 1958