Ugrás a tartalomra

Jány Gusztáv bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Magyar Honvédelmi Miniszter Katona Politikai Osztály Elhárító alosztály
Magyar Honvédelmi Miniszter Katona Politikai Csoportfőnökség Elhárító Osztály
Az eljáró ügyész megnevezése
Gyarmathy István
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Népügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1947. 08. 30.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Népbíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Pálosi Béla
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. IV. 2613/1947/8.
A jogerős döntés szerinti tényállás

A több mint 200 000 főből álló magyar királyi 2. honvéd hadsereg parancsnokaként Jány Gusztávot 1942 májusában egységével a keleti frontra vezényelték. A hadseregben jelentkező hiányosságokat jelentette a honvédelmi miniszternek és a vezérkar főnökének, a hiányok pótlására ígéretet kapott. A kiképzés pótlására a felvonulási területen azonban már nem került sor. Az 1943. január 12-én meginduló szovjet támadás áttörte a magyar védelmi vonalat. Jány – ragaszkodva a német parancsnokság utasításához – elrendelte a végsőkig való kitartást. A hadsereg felbomlott, a visszavonulásra vonatkozó német parancs pedig csak január 24-én érkezett meg. Magyarországra végül kb. 85 000 fő tért vissza, a hadsereg vesztesége így kb. 120 000 főt tett ki.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Oroszország
Jogerős döntés

Jány Gusztáv (Rajka, 1883) vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Jány Gusztáv
Megjegyzés
A Budapesti Népbíróság az ítélet kihirdetése után átalakult kegyelmi tanácskozássá, amely Jány Gusztávot kegyelemre méltónak tartotta és halálbüntetés helyett életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását javasolta. A tanácsvezető bíró még aznap előterjesztést nyújtott be a Népbíróságok Országos Tanácsához, amelyben a népbíróság hatáskörébe tartozó cselekvőség tekintetében nem tartotta indokoltnak a halálbüntetés kiszabását.
A Népbíróságok Országos Tanácsa az 1947. október 18-án kelt végzésében a tanácsvezető előterjesztését figyelmen kívül hagyta, majd kegyelmi tanácskozásán elítéltet kegyelemre méltónak tartotta.
A Magyar Népköztársaság Elnöke 1947. november 22-én elutasította elítélt kegyelmi kérelmét.
Jány újrafelvételi indítványt adott be. A Budapesti Népbíróság 1947. november 25-én ezt visszautasította és egyben elutasította a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet is.
E döntés ellen elítélt védőügyvédje felfolyamodást nyújtott be, amelyet azonban – az ítélet végrehajtása miatt – már nem bíráltak el.
Ügycsoport(ok)
háborús és népellenes bűntettek
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-117091
HU ÁBTL 3.1.9. V-117091/a
HU ÁBTL 3.1.9. V-117091/b
HU ÁBTL 3.1.9. V-117091/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-117091/2