Apját nem ismerte, anyja takarítónőként dolgozott. Hat elemi osztályt végzett. Tizenegy éves koráig állami gondozásban (menhelyen) élt, majd csavargás miatt a kassai javítóintézetbe került. Segédmunkásként dolgozott, majd 1948-ban bevonult tényleges katonai szolgálatra a határőrséghez. 1951-ben leszerelt, ezt követően bányászként és segédmunkásként dolgozott, de munkahelyeit sűrűn váltogatta. 1957 márciusában tiltott határátlépés kísérlete miatt a Kapuvári Járásbíróság 3 havi börtönbüntetésre ítélte.
1956. október 23-án részt vett a Magyar Rádió épületének elfoglalásában. Október 27-én megválasztották a Víg utcában lévő VIII. kerületi rendőrkapitányság épületét megszállva tartó nemzetőrség parancsnokának. Megkezdte a fegyveres csoport szervezését, majd átvette a rendőri állomány vezetését is. Irányítása alatt a nemzetőrök államvédelmi beosztottakat és más gyanús személyeket tartóztattak le. November 4-én a szovjet támadás hírére riadót rendelt el, fegyveresei megtámadtak két szovjet harckocsit. Igyekezett lakóhelyén fegyvereseket toborozni. November 8-án a kijárási tilalom miatt az árusítást beszüntetni készülő Közért vezetőjét fegyveresen kényszerítette, hogy folytassa az árusítást. Miután a személyzet eltávozott, az élelmiszerboltot a lakosok kifosztották. November végén a magánál tartott fegyvereket felesége pápai lakóhelyén elrejtette, majd Ausztriába szökött. 1957. január 24-én ugyancsak illegálisan visszatért Magyarországra. Március 6-án ismét megkísérelte a tiltott határátlépést, ekkor azonban elfogták a határőrök.
1958. június 23-án az Ujvári Józseffel és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-55399
HU ÁBTL 3.1.9. V-143269
HU ÁBTL 3.1.9. V-166928/3
HU ÁBTL – III. – 9.2. – VII. t. – sz. n. – Elítéltek létszáma