Az esztergomi Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a helyi hittudományi főiskolát és 1905-ben pappá szentelték. Több helyen szolgált, majd 1914-ben behívták katonának, honvéd segédlelkészként a 16. honvéd gyalogezredben szolgált. 1918-ban olasz hadifogságba esett, egy évvel később hazatért. 1920 januárjában lett Kemence község plébánosa. A két világháború között a helyi levente egyesület szervezetét vezette. 1941-ben részt vett a felvidéki bevonulásban, még ebben az évben vitézzé avatták. Politikai pályán szerepet nem vállalt, de az 1945-ös választások alkalmával a Független Kisgazdapártot és a Demokrata Néppártot támogatta beszédeiben.
Tornyos Gergely Kemence község plébánosa 1949 tavaszán Tésa községben tartott prédikációjában a határőrséget bírálta, ezért behívták a határőrség irodájába. Letartóztatása ellen kb. 70 fős tömeg gyűlt össze az iroda előtt. Magatartása miatt eltiltották a hittan tanításától, amit ő úgy kommunikált a hívei felé, hogy általánosan tiltották be a hittan oktatását, ami nagy közfelháborodást váltott ki a faluban.
Tornyos 1950-ben a Kemence határában lévő 26 holdnyi földjén szabotálta az aratási munkálatokat, ezért a nevét kiírták a tanácsháza előtt lévő szégyentáblára. Amikor erről tudomást szerzett, 1950. június 28-án, lefényképezte a szégyentáblát. Ezt meglátta a községházánál szolgálatot teljesítő rendőr, és bekísérte a tanácsháza egyik szobájába. A hír futótűzként terjedt el a faluban: „A plébánost letartóztatták!”. Az este nagyobb tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtt azt követelve, hogy a plébánost engedjék szabadon. Tornyos végül szabadon távozhatott az épületből.
1951. április 28-án a Tornyos Gergellyel és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen 6 évi börtönbüntetésre ítélték.
HU ÁBTL 2.1. X/36
HU ÁBTL 2.6.1. – sz. n. – Halottak könyve
HU ÁBTL 3.1.9. V-19228
HU ÁBTL 3.1.9. V-106491