Államvédelmi Hatóság (ÁVH)

Hernádi Gyula 1949 szeptemberében átszökött Ausztriába és felvette a kapcsolatot az angol titkosszolgálattal. Az angolok beszervezték őt és megbízták, hogy építsen ki Magyarországon egy hálózatot és gyűjtsenek számukra adatokat a magyar és a szovjet csapatmozgásokról. Budapestre történő visszatérését követően Hernádi a hírszerző csoportjába beszervezte Beck Lászlót, Hunyadi Buzás Attilát, Halmos Etelkát, Palásthy Imrét, majd 1950 húsvétja előtt Halmos Etelkán keresztül Kaszaházi Évát is, aki a Zalaegerszegen tartózkodó határvadászokkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat.

Horváth Barna és Horváth Kálmán, 1945 előtt is szolgáló katonatisztek 1947-ben felvételt nyertek a demokratikus hadseregbe, ahol a Magyar Légierőnél igen magas beosztásokba kerültek. Ezt felhasználva tudatosan romboló és züllesztő tevékenységet fejtettek ki a hadseregben. Tevékeny szerepük volt a régi, fasiszta tisztek visszavételében, szabotálták és akadályozták a munkáskáderek kiképzését, szabotálták a műszaki kiképzést, elmulasztották a tervszerű ellenőrzést és az indokolt felelősségre vonást, valamint döntéseikkel nagy károkat okoztak a népgazdaságnak.

A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél polgári alkalmazottként dolgozó Wutsch Terézzel, akinek beszámolt kémtevékenységéről. 1952.

Kollmann László 1944-ben Lengyelország területén német segédrendőrként partizánok elfogásában és bántalmazásában vett részt. 1946-tól kezdve Grazban élt, Magyarország és Ausztria között kiterjedt ember- és árucsempészettel foglalkozott. 1948-tól a francia hírszerző szervezet számára, majd az amerikai katonai hírszerző szervezet számára is kémkedésre vállalkozott. Széleskörű kémhálózatot épített ki, ebbe több ismerősét, többek között Károly nevű testvérét is bevonta. Segítségükkel főleg gazdasági és katonai adatokat szerzett és juttatott ki Magyarországról megbízóinak.

Kovács Balázs az 1944 őszi harcok során a bugacmonostori tanyájára betérő szovjet katonát egy vasvillával agyonszúrta, majd annak holttestét szomszédja, Csabai István segítségével a közeli nádasban elrejtette. A katona csizmáját Kovács megtartotta magának, fegyverét pedig elásták a tanyán.

1945 szeptemberében, amerikai hadifogsága alatt Hennyei Gusztáv volt vezérezredes felhívására az angolszászok érdekében Magyarország elleni kémszolgálatra vállalkozott. 1947-től kezdve a saját maga, illetve az általa kémkedésre beszervezett egykori katonatisztek által szerzett katonai adatokat több alkalommal kijuttatta nyugati megbízóinak.

Licskai József a korábban már ez ügyben elítélt Ilácsa Józseffel és társaival együtt 1944. december 9-én Táska községben részt vett egy szovjet katona meggyilkolásában.

Lovas Rudolf és testvére, Lovas Géza gombai otthonukban engedély nélkül fegyvert-, lőszert és robbanószert rejtegettek.

Megadja László 1944-1945 fordulóján a Nyilaskeresztes Párt nyomozójaként Budapesten kihallgatásokat vezetett, amelyek során embereket bántalmazott. Részt vett az üldözöttek begyűjtésére indított razziákban és az emberek Duna partra kísérésében, ahol társai kivégezték őket.

Merényi Mihály a Honvéd Altiszti Folyóiratban 1941 és 1943 között megjelent cikkeiben háborús, antiszemita, szovjet- és kommunistaellenes propagandát fejtett ki. Később, 1948 tavaszán régi ismerősének, az egykor a VKF/2. Osztályán szolgálatot teljesítő Kecskeméti Józsefnek beszámolt a politikai rendőrség rádióközpontjában végzett bizalmas jellegű beosztásáról, az alakulat technikai felszereltségéről és elhelyezéséről. Családtagjai előtt pedig rendszeresen kibeszélte a beosztása során tudomására jutott szolgálati titoknak minősülő eseményeket.