Ugrás a tartalomra

Koller Béla és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Bodonyi Márton
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1952. 10. 28.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Hadbíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Kormos Géza
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Hb. VIII. 0350/1952
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Katonai Felsőbíróság
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. 0043/1953
A jogerős döntés szerinti tényállás

A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél polgári alkalmazottként dolgozó Wutsch Terézzel, akinek beszámolt kémtevékenységéről. 1952. április 23-án Kollert és Wutschot gazdasági bűncselekmény gyanúja miatt kihallgatta a rendőrség, emiatt elhatározták, hogy Nyugatra szöknek, ahol Koller az általa ismert katonai adatokat akarta felhasználni a megélhetés biztosítására. Április 24-én vonattal Budapestre utaztak, másnap azonban mindkettőjüket őrizetbe vették. Koller a lakásán engedély és bejelentés nélküli honvédségi pisztolyt és lőszert rejtegetett.
Halmay Andorné 1949 végétől levelezési kapcsolatban ált a Nyugaton élő férjével, akinek beszámolt a gazdasági helyzetről és a lakosság hangulatáról. 1950 nyarán megismerkedett egy görög menekültek közé beépült görög állampolgárságú ügynökkel, akiről tudta, hogy az amerikai titkosszolgálat részére folytat kémkedést. Egy emigrálni szándékozó személy részére megfejtette a férje titkosírással írt levelét, amelyben a tiltott határátlépés útvonalát adta meg.
Létay Gyula a második világháború alatt segédtisztként a keleti fronton teljesített katonai szolgálatot. 1942 augusztusában Svedovo községben parancsra kivégeztetett két szovjet állampolgárt. A háború után tovább szolgált a honvédségnél, azonban az önéletrajzában a kivégzésekről nem tett említést. 1950-es leszerelése után a kaposvári cukorgyárban helyezkedett el, ahol egy munkatársával az árak és a bérek aránytalan változását hangoztatta.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Debrecen
Hajdú-Bihar vármegye
Budapest
Svedovo
Ukrajna vagy Oroszország
Kaposvár
Somogy vármegye
Jogerős döntés

Koller Béla (Kismáriahavas, 1913) I. rendű vádlottat külföldre szökéssel elkövetett hazaárulás kísérletének bűntette, kémkedés bűntette és fegyverrejtegetés bűntette miatt halálra ítélték.

Halmay Andorné sz. Závori Erzsébet (Győrszentiván, 1918) II. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette és tiltott határátlépéshez segítségnyújtás bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Létay Gyula (Budapest, 1914) III. rendű vádlottat háborús bűntett, izgatás bűntette és okirathamisítás bűntette miatt halálra ítélték.

Wutsch Teréz (Nyergesújfalu, 1931) IV. rendű vádlottat kémkedésről való feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette és tiltott határátlépés kísérletének bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az ítélet Létay Gyulára vonatkozó részét a Budapesti Hadbíróság 1953. június 22-én hatályon kívül helyezte és őt háborús bűntett, izgatás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélte. A Katonai Felsőbíróság 1953. szeptember 9-én a büntetés mértékét 10 évi börtönbüntetésre csökkentette.
Ügycsoport(ok)
kémkedés/hűtlenség
háborús és népellenes bűntettek
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.5. O-13395
HU ÁBTL 3.1.9. V-103462
HU ÁBTL 3.1.9. V-103462/1-2