Ugrás a tartalomra

Szirmai Ottó és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Szegedi Vilmos
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 01. 14.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. XI. 8005/1958
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Cieslár Viktor
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
T. Nbf. IV. 52/1958/3.
A jogerős döntés szerinti tényállás

A perben elítéltekkel szemben több szálon indult vizsgálat. Az egyes vizsgálatokba bevont személyeknél közös volt, hogy tevékenységüket a Péterfy Sándor Utcai Kórházban fejezték be. Angyal István és társai kezdetben a Tűzoltó utcai fegyveres csoport tagjai voltak, Angyal mint a csoport vezetője tárgyalt a szovjet csapatoknak a fővárosból történő kivonásáról, később felvették a harcot a városrészt támadó szovjet katonai egységek ellen. A harcok megszűnése után a Péterfy Sándor Utcai Kórházban lévő ellenállókhoz csatlakoztak, ahol a megalakult új kormány megdöntésére és az államforma megváltoztatása érdekében illegális röplapokat, újságokat készítettek és terjesztettek. Szirmai Ottó október vége és november 6-a között volt a Tűzoltó utcai fegyveresek tagja. Miután a Bakáts-téri kórházból nem tudott a Tűzoltó utcába visszamenni a Ferenc körutat tűz alatt tartó szovjet harckocsik miatt, csatlakozott a Péterfy Sándor Utcai Kórházban szerveződő ellenállókhoz. Részt vett röplapok megszövegezésében, előállításában. Kapcsolatot tartott az Írószövetséggel, a munkástanácsokkal, az Értelmiségi Forradalmi Bizottsággal. November 20-tól az Obersovszky Gyula és Gáli József által szerkesztett Élünk című illegális lap cikkírója volt Tavaszi Tamás néven, de kivette részét a lap terjesztéséből is. Egy másik vonal Széll Sándor és társai tevékenységének vizsgálata volt, akit 1956. október 25-től Budapesten a Műszaki Egyetem Bartók Béla úti diákszállójában beválasztották az egyetemi csúcsbizottságba, majd október 28-án az Értelmiségi Forradalmi Tanács mellett működő diákbizottság egyik vezetője lett. November elejétől kapcsolatba lépett és tagja lett a Péterfy Sándor Utcai Kórházban székelő Élünk című röplap szerkesztőségének, a szerkesztők egy részének letartóztatása után vezetője volt a csoportnak. Köztük volt Beke Tibor építőmérnök, aki verseket írt és fényképeket készített az ’56-os eseményekről. Teuchert József a Hunnia Filmgyár gyártásvezetője felvételeket készített különböző fővárosi helyszíneken. Egy másik perben elítélt Derzsi Sándor író lakásán szerkesztették az Élünk című lap egyes példányait, majd a Péterfy Sándor utcából ideszállították és innen terjesztették a már elkészült példányokat. Szigetvári István szintén a Tűzoltó utcai, majd a Mester utcai fegyveresek egyik csoportjának volt a vezetője, többször felvették a harcot a szovjet fegyveres egységekkel, ügyét 1958. március 5-én egyesítették a Szirmai-perrel. Az Angyal István, Szirmai Ottó, Széll Sándor és Derzsi Sándor nevével jelzett vizsgálati anyagok népes szereplőit több perben ítélték el, volt amelyik a katonai bíróság elé került. A kisebb súlyúnak ítélt cselekmények szereplőit internálták, jónéhányan pedig külföldre menekültek.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VIII.
Budapest IX.
Jogerős döntés

Szirmai Ottó (Újpest, 1926) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett, egyrendbeli államtitoknak jogosulatlan megszerzése, illetéktelen személlyel való közlése és elrejtése által elkövetett bűntette, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Széll Sándor (Tépe, 1925) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.
Cselik Ferenc (Homokmégy-Halom, 1928) III. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban és szervezkedésben tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, valamint államtitoknak jogosulatlan megszerzése által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül 20 évi börtönre ítélték.
Beke Tibor (Debrecen, 1934) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 6 évi börtönre ítélték.
Teuchert József (Budapest, 1922) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.
Böröcz Imre (Budapest, 1923) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Sarlós Miklós, dr. (Veszprém, 1912) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 2 évi börtönre ítélték.
Csoma János (Anarcs, 1924) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi börtönre ítélték.
Gép Győző (Budapest, 1933) IX. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban és szervezkedésben tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 8 évi börtönre ítélték.
Horváth Gyula (Pat, 1939) X. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Opotzky Istvánné, Urbán Margit (Kispest, 1932) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétel által elkövetett bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.
Fátyol István (Makó, 1937) XII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 4 évi börtönre ítélték.
Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928) XIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Rajna Tibor (Budapest, 1940) XIV. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett, valamint katonai és egyéb fontos érdekeket védő titkok illetéktelen személlyel történt közlés által elkövetett hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.
Orbán Zoltán (Miskolc, 1923) XV. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték.
Szabó János (Abádszalók, 1927) XVI. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték. 
Szigetvári István (Székesfehérvár, 1940) XVII. rendű fiatalkorú vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalom vezetése által elkövetett bűntett, egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette, valamint meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, részben mint tettes, részben mint felbujtó miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Szirmai Ottó és társai vádiratában 12 terhelt volt, az I. fokú ítéletben azonban már 17 személyt ítéltek el. Az egyesített perben a vádlottakat három vádiratból válogatták össze, bár a Szirmai vádiratban már a terheltek között volt Széll Sándor és társai vizsgálati eljárásából Beke Tibor, Teuchert József, Sarlós Miklós, Csoma János is. Az Angyal István-csoportból Rajna Tibor, Szabó János és Orbán Zoltán kerültek a vádlottak közé.
Angyal István ügyében nincs dokumentálható vádirat, mindössze annyi állapítható meg, hogy vele szemben két ütemben folyt eljárás. A nyomozók kezdetben csupán Angyal november 8-i cselekményeiről rendelkeztek információkkal. Budapesti Fővárosi Bíróság izgatás vádja alapján kezdte meg a tárgyalást, de a hónap közepén az ügyét ügyészi indítványra elkülönítették azon a címen, hogy jelentős bűncselekményeket követett el a Tűzoltó utcában és pótnyomozást rendeltek el. A Fővárosi ügyészségi iratokban található, 1957. március 5-én készült Angyal István bírósági fellebbezését elutasító végzés alapján vélelmezhető, hogy azt megelőzte vádirat. Az ÁBTL vizsgálati anyagában 1957. szeptember 13-án zárták le a pótnyomozást. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ’56-os adatbázisában olvasható az 1957. december 20-i dátum mindössze Angyal István ügyészi kihallgatására utal. A Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa március elején egyesítette az 1958. február 4-én tárgyalni kezdett Szirmai Ottó és társai elleni perrel.
A Budapest Fővárosi Ügyészség 1957. július 11-én készítette el Szigetvári István vádiratát.
A Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsának 1958. március 3-i ülésén Tutsek tanácselnök közölte, hogy Angyal István és 3 társa ellen indult 8081/1958. számú bűnügyet, majd 1958. március 5-i ülésén hozott végzés szerint Szigetvári István elleni szervezkedés és más bűntettek miatt indult B. XI 2882/1957. számú ügyet egyesítették a Szirmai Ottó és társai ellen indult perrel.
Szirmai Ottó és társai ügyében összeállított vádirat vége hiányzik, pontos dátum nincs, a BM érkeztetési bélyegző dátumát vettük alapul.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144758
HU ÁBTL 3.1.9. V-144758/1-2.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144758/3
HU ÁBTL 3.1.9. V-143660
HU ÁBTL 3.1.9. V-143660/1-4.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144759
HU ÁBTL 3.1.9. V-144759/1.
HU ÁBTL 3.1.9. V-141801
HU BFL – XXV – 4.f.9. – 8005/1958
HU BFL – XXV-60.d. BÜL –214/1957