Munkás családból származott, apja kalapkészítő iparos volt. A hat elemi osztály elvégzése után ipari tanuló lett, 1954-ben megkapta a géplakatos segédlevelet. Ettől kezdve a szakmájában dolgozott előbb az Elektromos Mérőműszer KTSZ-ben, majd a Préslégszerszámgyárban. 1956 októberében kétheti fizetés nélküli szabadságra ment és kisegítő munkát vállalt a Szabadsághegyi Szanatóriumban, itt dolgozott október 23-ig.
1956. október 23-án részt vett a Magyar Rádió épülete elleni fegyveres támadásban. Október 25-től november 7-ig nemzetőrként teljesített szolgálatot a VIII. kerületi rendőrkapitányságon. Október 30-án jelen volt a Nagybudapesti Pártbizottság Köztársaság téri épülete ellen intézet támadásnál, elsők között hatolt be az épületbe és az ott szerzett fegyverrel több lövést leadott. November 4-e után tevékenyen részt vett a szovjet katonai egységek elleni harcban. November 5-én a Práter utcai iskolában szerzett egy dobtáras géppisztolyt, két dobtárat, valamint hozzá való lőszereket, majd ezeket haza vitte a lakására és elrejtette. A fegyvert a statárium kihirdetése után sem adta le a rendőrségen. November végén át akart szökni az osztrák határon, de Kiskölkednél a határőrség feltartóztatta. Zalaegerszegen három napig fogva tartották, majd szabadon engedték. A géppisztolynak és tartozékainak rejtekhelyét a nyomozás során bevallotta a nyomozó hatóságoknak.
1957. április 25-én a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 1001 – 1957