Ugrás a tartalomra

Szvitek János és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
Pestvidéki Államügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1951. 07. 28.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Pestmegyei Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Király Gyula
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
El. 1951. Biz. 0015/2/5. (új száma: B. 6110/1951)
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Lázár Miklós
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
B. IV. 0010/1951
A jogerős döntés szerinti tényállás

1950 márciusában Sülysáp községben illegális szervezkedés bontakozott ki. Szvitek Istvánt és Jandó Ferencet Vilcsek Emil mutatta be a budapesti „összeesküvő” csoport vezetőinek, Zavadszky Ivánnak és Héthelyi Tibornak. A vezetők megbízták Szvitekéket, hogy kezdjék meg egy titkos csoport szervezését Sülysápon, amelynek céljául a fennálló rendszer megdöntését és a hatalom átvételét jelölték meg egy esetleges amerikai támadás megindulása esetén. A hatalomátvételt követően a királyság intézményét szándékozták visszaállítani. Szvitek István a szervezkedés vezetésébe bevonta testvérét, Jánost is. A testvérek a volt nyilasok és csendőrök között, Jandó Ferenc a kuláknak nyilvánított személyek között végezték a beszervezéseket, összesen kb. 20 főt sikerült bevonniuk a csoportba. A tagok több alkalommal összejöttek, az amerikai rádió híreit hallgatták, a szervezkedés kiszélesítéséről tárgyaltak. 1951 februárjában Zavadszky személyesen ellátogatott Sülysápra és a szervezkedés vezetőivel megbeszélést folytatott arról, hogy egy repülő rohamosztagot kell szervezniük, amelyet Budapestről fognak fegyverekkel ellátni. Az osztag vezetőjének Szvitek Istvánt jelölték ki.
Szvitek István a második világháború alatt a Nyilaskeresztes Párt ifjúsági vezetője volt Tápiósápon. 1944 decemberében önként belépett a Hungarista Légióba és részt vett a fegyveres harcokban.
Csapó Sándor 1945 elején csendőr főtörzsőrmesterként teljesített szolgálatot német katonai parancsnokság alá rendelve. Egy alkalommal szovjet hadifoglyot kísért a német parancsnokságra, ahol azt a parancsot kapta, hogy a továbbiakban elfogott hadifoglyokat bekísérés nélkül lője agyon. Ennek ellenére az általa elfogott újabb szovjet katonát ismét csak bekísérte a parancsnokságra, ahol a német parancsnok lőtte agyon a katonát.
Szántai János 1949 őszétől magánál tartott egy lőfegyvert a hozzá tartozó 17 darab lőszerrel együtt.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Sülysáp
Pest vármegye
Budapest
Jogerős döntés

Szvitek János (Tápiósáp, 1922) I. rendű vádlott a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Szvitek István (Tápiósáp, 1925) II. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint háborús bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Jandó Ferenc (Tápiósáp, 1917) III. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette miatt halálra ítélték.

Vilcsek Emil (Piliscsaba, 1929) IV. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 13 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szvitek Ferenc (Tápiósáp, 1928) V. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és háborús bűntett miatt összbüntetésül 8 évi börtönbüntetésre ítélték.

Benedek László (Óbecse, 1908) VI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 14 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szvercsek István (Tápiósáp, 1923) VII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 7 évi börtönbüntetésre ítélték.

Csapó Sándor (Zsáka, 1903) VIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításának bűntette és háborús bűntett miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Kovács Antal (Úri, 1919) IX. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 13 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szvercsek János (Tápiósáp, 1923) X. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 7 évi börtönbüntetésre ítélték.

Kapás József (Pécel, 1921) XI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

Oláh Ferenc (Tápiósáp, 1922) XII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 11 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szántai István (Tápiósáp, 1920) XIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

Seres Artúr (Hatvan, 1927) XIV. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 13 évi börtönbüntetésre ítélték.

Ellenbacher Károly (Tápiósáp, 1928) XV. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 12 évi börtönbüntetésre ítélték.

Jandó József (Tápiósáp, 1914) XVI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

Barta István (Vulkán, 1918) XVII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és a szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 12 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szántai János (Tápiósáp, 1924) XVIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésére való vállalkozás bűntette, valamint lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

Nagy Sándor (Tápiósáp, 1923) XIX. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdításának bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Szántai István büntetésének kitöltése közben, 1955. június 26-án elhunyt a rabkórházban.
A bűnügy kapcsolatban áll a Zavadszky Iván és társai bűnüggyel.
Ügycsoport(ok)
államellenes szervezkedés
háborús és népellenes bűntettek
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-90117
HU ÁBTL 3.1.9. V-143868/2
Tárgyszó/Tárgyszavak