Földesi Tibor és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Zámbó Gyula
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 09. 12.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Jáger László
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. I. 0096/1957
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Kt. II. 002/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Szegeden 1956 októberében Perbíró József egyetemi tanár vezetésével megalakult a „Szegedváros Forradalmi Bizottmánya”, amelybe a kisipari termelőszövetkezetek intézőbizottsága Földesi Tibort delegálta. Földesit a bizottmány egyben az elnökségbe is beválasztotta, majd megbízták, hogy ellenőrizze a BM belső karhatalom pénzfelvételének korábbi jogszerűségét, és derítse fel a nyugati rádióadásokat zavaró állomás hollétét. Szeged Öthalom nevezetű részében lévő államvédelmi laktanyában a pénzügyi bizonylatok ellenőrzése alkalmával, a nyugati országokkal való jobb kapcsolattartáshoz egy nagy kapacitású rádió adó-vevő készüléket is elhoztak a laktanyából. A készüléket azonban nem sikerült beüzemelni. November 4-én a szovjet katonai egységek érkezésének hírére az ellenállás megszervezéséhez fegyvereket szereztek a szegedi lokátorállomásról, azonban november 5-én az ellenálló csoport vezetője a helyzet kilátástalansága miatt hazaküldte az embereket.
Földesi Tibor 1956. november 25-én illegálisan elhagyta az országot, majd Nyugat-Németországban kapcsolatba került az amerikai hírszerző szervekkel. Utasításukra december 8-án visszatért Magyarországra a szovjet hadsereg mozgásának és létszámának feltérképezésére. Itthoni tartózkodása alatt több ismerősét próbálta kémkedésre beszervezni, de azok érdemi munkát nem végeztek, így visszaszökött Nyugat-Németországba. Az amerikai hírszerzés alapos kiképzése után, 1957 márciusában új feladattal visszatért Magyarországra, a magyar határőrök azonban elfogták.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Szeged
Csongrád-Csanád vármegye
Berchtesgaden
Németország
München
Németország
Jogerős döntés

Földesi Tibor (Szeged, 1923) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, kémkedés bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette, valamint négyrendbeli tiltott határlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Szabó Antal (Szeged, 1935) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint bűnsegédi minőségben elkövetett kémkedés bűntette miatt összbüntetésül 5 évi börtönre ítélték.

Szeifrid Ferenc (Mersevát, 1923) III. rendű vádlottat kémkedésre való vállalkozás bűntette miatt 2 évi börtönre ítélték.

Földesi Gusztáv (Szőreg, 1929) IV. rendű vádlottat bűnsegédi minőségben elkövetett kémkedés bűntette miatt 2 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Lázár Sándor (Hódmezővásárhely, 1925) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint bűnsegédi minőségben elkövetett kémkedés bűntette miatt összbüntetésül 3 évi börtönre ítélték.

Hegedűs István (Szeged, 1926) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett miatt 4 évi börtönre ítélték.

Papp László (Szeged, 1919) VII. rendű vádlottat a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette miatt 4 havi börtönre ítélték.

Németh Sándor (Canton, 1924) VIII. rendű vádlottat tiltott határátlépéshez való segítségnyújtással elkövetett bűntett miatt 6 havi börtönre ítélték.

Herczeg Sándor (Nagycsákány, 1927) IX. rendű vádlottat négyrendbeli tiltott határátlépéssel elkövetett bűntett miatt 8 havi börtönre ítélték.

Báló Mihály (Szeged, 1934) X. rendű vádlottat bűnsegédi minőségben elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt 4 havi börtönre ítélték, azonban a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Szabó Antal II. rendű vádlott tekintetében a Legfelsőbb Bíróság által 1958. január 30-án hozott jogerős ítéletet és a Szegedi Járásbíróság által 1957. április 23-án hozott B. II. 369/1957 szám alatti ítéletet, amelyet a Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 566/1957 szám alatt jogerőre emelt, a Budapesti Katonai Bíróság 1959. október 6-án a büntetések kiszabása tekintetében hatályon kívül helyezte és utólagosan összbüntetésül 5 évi és 6 havi börtönre ítélte.
Lázár Sándor V. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást jelentett be, de a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa ezt 1958. szeptember 12-én elutasította.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-148983
HU HIM HL – XI.22 – 0096/1957