Apja meghalt az I. világháborúban, édesanyja pedig munkaképtelen beteg lett, ezért Szegeden árvaházban nevelkedett. Öt elemi osztályt végzett, majd 13 évesen a szegedi bútorgyárba került kifutófiúnak. 1925 és1927 között festékkereskedő-tanuló volt, később üzletvezető lett a makói festéküzletben. Ezután több vállalatnál dolgozott festékkereskedő-segédként. 1931-től 1940-ig több ízben behívták katonai szolgálatra. 1942-től 1949-ig fűszerüzlete volt Újpesten, majd az üzlet államosítása után egy háztartási boltot vezetett. 1951 és 1953 között a Chinoin Gyárban dolgozott mint vegyipari szakmunkás, ezt követően került a Textilfesték és Vegyitermékek Vállalathoz, ahol letartóztatásáig dolgozott.
1945 és 1947 között a Független Kisgazdapártnak, 1947-ben egy rövid ideig a Magyar Szabadság Pártnak volt tagja, majd az utóbbi feloszlatása után átlépett a szintén rövid életű Magyar Függetlenségi Pártba.
1956. október 23-án ott volt az újpesti tüntetéseken, másnap pedig a szovjet emlékmű ledöntésénél. Ugyanezen a napon a megalakuló Újpesti Forradalmi Bizottság tagja lett és megbízták a közellátás ellenőrzésével. Október 30-án Hornyák Tiborral elkezdték újjászervezni a Magyar Függetlenségi Pártot. Elkészítették a párt programját, röplapokat írtak és nyomtattak ki az újpesti nyomdában, majd Gémes személyesen adta be pártalapítási kérelmüket a Parlamentbe. Az alakuló gyűlésen a párt alelnökévé választották. Az újonnan alakult párt számára lefoglalták és használatba vették a Magyar Dolgozók Pártja újpesti irodáját, azonban november 4-én beszüntették tevékenységüket. November 7-én Gémes határozott kérésére Kósa Pál őt bízta meg a fegyveres nemzetőrcsoportok patronálásával, barikádok építésével, amihez igénybe vehette a polgári lakosságot is. A fegyveres csoportokat a szovjet hadsereg elleni harcra buzdította. A harcok során mintegy 20 szovjet katona és több polgári személy is meghalt. A forradalmi bizottság tagjainak letartóztatása után röplapokat készített társai kiszabadítása érdekében. Mint a XV. kerületi Textilfesték és Vegyitermékek Vállalat üzemi munkatanácsának tagja november 4-e után agitált a párt és a kormány ellen. Munkahelyén aláírások gyűjtésével tiltakozott a régi igazgató visszahelyezése miatt. A lakásán történt házkutatás során lefoglalták a kilenckötetes naplóját, amelyből két kötet az Újpesti Forradalmi Bizottság és a Magyar Függetlenségi Párt tevékenységéről szólt.
1959. július 28-án a Kósa Pállal és társaival szemben indított büntetőper XXX. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-142947/1-9
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.f – 8017 – 1958