Klenovszky István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Szapor József
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 05. 28.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Pék Sándor
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. IV. 2134/1957/8.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Cieslár Viktor
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Nbf. IV. 5227/1958/25.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Vádlottak 1956. október végétől a Corvin közi fegyveres csoport tagjaiként részt vettek az eseményekben.
Klenovszky 1956. október 29-én előbb a Kilián laktanyánál, majd a Kisfaludy utca 28/b. szám alatti épületnél állomásozó fegyveresekhez csatlakozott. Teherautóval élelmiszert szállított a társainak, majd másnap részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában. A harcok után részt vett a föld alatti börtönök keresésében, majd másokkal együtt megbízást kapott, hogy vegyenek őrizetbe egykori államvédelmi beosztottakat. Miután a keresett személyeket nem találták otthon, házkutatást tartottak náluk, majd kifosztották a lakásokat. Klenovszky az események során ismeretlen személytől ellopott három darab aranynak látszó nyakláncot, valamint egy állami vállalat raktárából kettő darab bányász szintező műszert. Ezután több helyszínen részt vett a fegyveres harcokban, így a Kisfaludy utcában, a Práter utcában, a Szabad Nép székházánál, a Baross utcában és a 32-es terénél.
Weinhardt Vilmos október 28-ig tényleges katonai szolgálatát töltötte Gyálon, ekkor egysége feloszlott. Október 31-én hazatért szülei Kisfaludy utcai lakására, ahová magával vitt egy honvédségi géppisztolyt és hozzávaló lőszert. A gyáli ideiglenes munkástanácstól kapott megbízólevéllel jelentkezett a Corvin közi parancsnokságon és tolmácsolta kérésüket, majd a Kisfaludy utca 28/b. szám alatti épület házmesteri lakásában berendezett ideiglenes műtőben segédkezet a sérültek ellátásában. November 2-án csatlakozott Juhász Imre fegyveres csoportjához és a Kisfaludy utca környékén részt vett a fegyveres harcokban. November 4-én a csoport előbb az Üllői út és a Mária utca sarkán lévő bútorboltban, majd a Baross utcai sportpályán található bódéban rendezkedtek be és tüzet nyitottak az érkező szovjet harckocsikra. Weinhardt később a Szigetvári utcában, majd a Kisfaludy utca és a Práter utca sarkán kibontakozó harcokban is részt vett.
Juhász Sándor november 2-án csatlakozott a Juhász Imre vezette fegyveres csoporthoz. Két nap múlva részt vett az Üllői út és a Mária utca sarkán zajló, majd a Baross utcai lövöldözésben, segédkezett a talált tüzérségi lőszerek elszállításában, majd részt vett a Szigetvári utcai és a Práter utcai harcokban is.
Gyűrű Rozália az egyik eltűnt testvére keresésére indult, így találkozott a Corvin közi fegyveresekkel és csatlakozott hozzájuk. A sebesültek ellátásában, valamint a Kisfaludy utca 28/b. szám alatti épületben berendezett konyhán segédkezett. Több társával részt vett a Bányász mozi melletti élelmiszerbolt kifosztásában, az élelmiszert a Corvin közi fegyveres csoporthoz szállították el.
November 6-án Juhász Imre utasítására Klenovszky, Weinhardt és Juhász Sándor átkutatták a Kisfaludy utcai épület pincéjét, hogy megtalálják az akkor 17 éves Farkas Árpád villamosvasúti ipari tanulót, akiről az a hír terjedt el, hogy a fegyveres csoport tartózkodási helyéről és harcairól titokban értesítette a rendfenntartó erők parancsnokságát. Az elrejtőzött Farkast végül Klenovszky és Juhász Imre találta meg, akik tüzet nyitottak a fiúra, majd otthagyták a pincében. Farkast a ház lakói a kötözőhelyre vitték, ott azonban belehalt sérüléseibe.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VIII.
Jogerős döntés

Klenovszky István (Budapest, 1936) I. rendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság bűntette, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, négyrendbeli lőfegyverrel felfegyverzett lopás, illetve betöréses lopás bűntette, egyrendbeli társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette, valamint többrendbeli, meg nem határozható számú gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Gyűrű Rozália (Budapest, 1937) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett betöréses lopás bűntette miatt 1 évi és 4 havi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Weinhardt Vilmos (Budapest, 1935) II. rendű és Juhász Sándor (Budapest, 1935) III. rendű vádlottakat elsőfokon bűnösnek mondták ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében, s ezért Weinhardt Vilmost 8 évi, Juhász Sándort pedig 7 évi börtönre ítélték. Ez az ítélet fellebbezések híján 1958. október 2-án jogerőre emelkedett. A Legfőbb Ügyészség azonban ez ellen 1959. január 5-én törvényességi óvást emelt. Az óvásnak a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa 1959. március 16-án kelt határozatával helyt adott, az elsőfokú ítélet rájuk vonatkozó minősítő és büntetést kiszabó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és terheltek cselekményeit a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek, valamint többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette kísérletének minősítette, és összfőbüntetésül Weinhardt Vilmost 15 évi, Juhász Sándort pedig 12 évi börtönre ítélte.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-141409
HU ÁBTL 3.1.9. V-167098