Édesapja uradalmi intéző volt. Kereskedelmi érettségit tett, majd katonai akadémiát végzett és 1916-tól hivatásos katonatisztként szolgált. Vezérkari és csapatszolgálatot is teljesített. 1938 és 1942 között katonai attasé volt Párizsban, majd Madridban. 1943-ban a Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnöksége 2. (katonai hírszerző és elhárító) osztályának helyettes vezetője volt. 1945-ben a Honvédelmi Minisztérium összekötő törzsének parancsnoka volt.
Vezérkari beosztásaiban maximálisan együttműködött a németekkel, kiszolgálta az érdekeiket. Francia, spanyol és svájci katonai attaséként hírszerzést folytatott. Alakulatával a Kárpátokban akkor is folytatta a harcot a szovjet hadsereg ellen, amikor az 1. magyar hadsereg vezetői már beszüntették az ellenállást. A reménytelen helyzet miatt elszaporodott szökési kísérleteket kíméletlenül megtorolta. Jóváhagyta, hogy nyilas beosztottja Kassa kiürítésekor 14-16 éves fiatalokat sorozzon be és kiképzésük után a hadosztály arcvonalának feltöltésére használja őket.
1951. augusztus 31-én a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-73197