Hat elemi iskolát végzett. 17 éves korában jelentkezett a hadseregbe, 1940 és 1943 között, majd 1944-ben katonaként szolgált. 1945-től a BESZKÁRT-nál volt segédmunkás, majd alkalmi munkákból élt. Később a Budakalászi Textilműveknél lett segédmunkás. Ezt követően még jónéhány munkahelye volt, mielőtt 1956 augusztusában a pilisi szénbányákhoz került, ahol október 25-ig dolgozott.
1956. október 30-án csatlakozott a pilisszentiváni bányászok Rusznyák László vezette csoportjához, majd az egységgel helyettes parancsnokként október 31-én Budapestre ment és bekapcsolódott a Széna téri felkelők akcióiba. Rusznyákkal együtt megalakították a „különleges bányászbrigádot” azzal a céllal, hogy azoktól a csellengő fegyveresektől, akiknek nincs fegyverviselési engedélyük, elvegyék a fegyvereket. Ezen túl, feljelentések alapján, államvédelmi tiszteket és pártfunkcionáriusokat vettek őrizetbe és kísértek a Maros utcai laktanyába, de részt vettek házkutatásokban és rabok kiszabadításában is. November 2-án társaival együtt a harcok folytatásához Ausztriába indultak fegyverért. Egy Győrben kapott parancs miatt azonban a csoport Szombathelyre ment egy határőralakulat - a helyiek állítása szerint a határőr laktanyában meghúzódó határőr egyenruhába öltözött volt államvédelmi beosztottak - lefegyverzésére és letartóztatására. November 4-én, miután a szovjet csapatok elfoglalták a laktanyát, fogságba esett.
1957. november 23-án a Rusznyák Lászlóval és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-146379
HU ÁBTL 3.1.9. V-146379/1-2
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a – 2383 – 1957