1945 előtti besúgás

Rendőri szolgálata idején számos személy kitoloncolását, internálását, majd szabadulásuk esetén rendőri felügyelet alá való helyezését javasolta.

Faczinek Nándor 1937-től a csepeli Weiss Manfréd Gyár hadiüzemi katonai parancsnokának helyetteseként a kémelhárítás és a munkásság politikai megfigyelése volt a feladata. A kiépített besúgó hálózatán keresztül szerzett információk alapján 1942 elején kommunista magatartásuk miatt több munkást a tápiósülyi internálótáborba juttatott, ahonnan kivitték őket a Szovjetunióba. 1943-ban a sztrájkoló munkások öt bizalmi emberét feljelentette, annak ellenére, hogy a párórás sztrájk megegyezéssel ért véget. A feljelentett munkások 3 havi fogházbüntetést kaptak.

Gájer Imre 1941 őszén illegálisan visszatért Magyarországra, a határon azonban elfogták és átadták őt a győri csendőrségnek, ahol beszervezték bizalmi munkára. A kihallgatásán elárulta azokat a kapcsolatait, akikkel Spanyolországban a nemzetközi brigádban együtt volt. Szabadon bocsátása után hazatért Csepelre és Rajk Lászlón keresztül bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. Besúgói tevékenységének köszönhetően 1942-ben lebuktatta a KMP egyik fontos vonalát, ekkor tartóztatták le többek között a vezetőség két tagját, Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet is.