HM Katonai Elhárító Főcsoportfőnökség

Révész Géza altábornagy 1948. december 22-én a Katonapolitikai Csoportfőnökség átszervezésére vonatkozó javaslatot terjesztett Farkas Mihály honvédelmi miniszter elé, mely szerint négy csoportfőnökséggel (elhárító, katonai, rádió-felderítő, hírszerző) és három önálló osztállyal (káder, támadólagos elhárítás, törzs) Katonai Elhárító Főcsoportfőnökséggé alakítsák át azt. Az 1949. február 1-jével életbe lépett új szervezeti rend értelmében a Révész vezette főcsoportfőnökség továbbra is a Honvédség felügyelőjén keresztül kapcsolódott a honvédelmi miniszterhez. Pálffy György 1949 nyári letartóztatását követően, az 1949 őszi honvédségi átszervezések során került csak a szervezet közvetlenül Farkas Mihály alárendeltségébe. A honvédelmi miniszter 1950. január 31-ei parancsában intézkedett az önálló katonai biztonsági szolgálat megszüntetéséről, a katonai és a támadólagos elhárító részlegeket az ÁVH szervezetébe integrálták. A főcsoportfőnökség neve 1950. február 3-ával HM IV. Főcsoportfőnökségre változott, amely „csak” katonai hírszerzéssel, rádió-lehallgatással és egy lehetséges háború hadszíntereinek feltérképezésével foglalkozott.

Kapcsolódó személyi adatlapok

Gál Gyula és társai bűnügye

Gál Gyula főhadnagy, a HM Katonapolitikai Csoportfőnökség beosztottja 1948 decemberében Strumberger László kérésére arra vállalkozott, hogy összeállítja a katonai hírszerzés és elhárítás szervezetére, a beosztottak névjegyzékére, azok munkakörére vonatkozó adatokat. Ezeket az információkat Strumberger László és Dyékiss György az országból való kiszökésük után el akarták juttatni az 1947-ben Nyugatra menekült Kruchina Viktor ezredes, valamint az angol titkosszolgálat részére.

Kerekes Ervin és társa bűnügye

Kerekes Ervin 1947 decemberétől tolmácsként részt vett Vörös János volt honvédelmi miniszter és fia, Vörös Tibor, valamint Peter Kopcsak, a budapesti amerikai követség katonai attaséja közötti politikai tárgyalásokon. Kerekes 1948 decemberének végén együttműködést vállalt Kopcsakkal és részére katonai információkat adott át, amelyek egy részét Fábry Zoltán őrnagytól szerezte.

Landauer Eduárd bűnügye

1946 augusztusától kezdve a Köztársasági Magyar Autómobil Club főtitkáraként külföldi hivatalos útjai során Lyka István közreműködésével kapcsolatot tartott az amerikai katonai hírszerző szervvel, s számukra adatokat szolgáltatott többek között Magyarország gépkocsiállományáról, az utak állapotáról és a benzinfogyasztásról.

Németh László és társai bűnügye

Németh László 1948 decemberében Ausztriába szökött, ahol beszervezték a nyugati hírszerző szervek. 1949 februárjában illegálisan visszatért az országba, majd kapcsolatba lépett a Röck István-féle gépgyárban dolgozó Potzner József gépészmérnökkel, a Ganz Vagon- és Gépgyárban dolgozó Falusi István műszaki tisztviselővel és Kraft György pilisvörösvári lakossal, majd a tőlük és a saját maga által megszerzett katonai és ipari adatokat rendszeresen kiszolgáltatta megbízóinak.

Pásti István és társai bűnügye

Pásti István és társai 1948-1949-ben a közeli rendszerváltozás reményében és annak előkészítésére Magyarország több településén katonai és gazdasági adatokat gyűjtöttek, majd azokat továbbították az Ausztriában működő amerikai hírszerző szervezetnek (CIC), valamint a demokratikus államrend megdöntése céljából összeesküvést kezdeményeztek, abban tevőlegesen részt vettek, fegyvereket és robbanóanyagot gyűjtöttek.

Rátky Henrikné és társa bűnügye

Rátky Henrikné 1945-46-ban Grazban az angol hírszerző szolgálat alkalmazásában álló férjének lányával, Vaikó Györgynével együtt segített a Magyarországról érkező híranyagok kiértékelésében. 1946-tól kezdve - miután lányával együtt visszatértek Magyarországra - az Ausztriában maradt Rátky Henriknek katonai, gazdasági és politikai természetű információkat juttattak ki.