Ugrás a tartalomra

háborús bűntett

Kapcsolódó személyi adatlapok

Bajla Sándor bűnügye

Bajla Sándor 1937-ben belépett a Magyar Nemzeti Szocialista pártba, ahol pártszervezői megbízást kapott. 1942 augusztusában őrmesteri rendfokozatban a 109/6. számú munkásszázadhoz vezényelték, ahol hamarosan szolgálatvezető altiszti beosztásba került. A századot szeptemberben Darnicába küldték fakitermelő munkára. 1943 márciusában áthelyezték szolgálatvezetőnek a Ferencvárosi pályaudvaron foglalkoztatott 109/10. számú munkaszolgálatos századhoz. Az alakulatot 1944 májusában Turkára vezényelték.

Gájer Imre bűnügye

Gájer Imre 1941 őszén illegálisan visszatért Magyarországra, a határon azonban elfogták és átadták őt a győri csendőrségnek, ahol beszervezték bizalmi munkára. A kihallgatásán elárulta azokat a kapcsolatait, akikkel Spanyolországban a nemzetközi brigádban együtt volt. Szabadon bocsátása után hazatért Csepelre és Rajk Lászlón keresztül bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. Besúgói tevékenységének köszönhetően 1942-ben lebuktatta a KMP egyik fontos vonalát, ekkor tartóztatták le többek között a vezetőség két tagját, Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet is.

Juhász Pál és társa bűnügye

Juhász Pál tartalékos főhadnagy 1942 októberétől a Szegeden állomásozó 5/4. számú munkásszázad parancsnokaként teljesített szolgálatot. A repülőtér építkezésén dolgozó munkaszolgálatosokkal szemben kegyetlenül viselkedett, a megadott kedvezményeket megvonta, pihenés nélkül dolgoztatta őket, a csomagokat és a szabadságokat letiltotta. 1943 júliusában a munkásszázadot Borba vezényelték, a menet során a keretlegénység Juhász parancsára állandóan bántalmazta a munkaszolgálatosokat. 1944 szeptemberében a század Borból elindult Magyarországon keresztül Németország felé.

Truczka András bűnügye

Truczka András a nyilas hatalomátvételt követően kinevezték nyilas pártszolgálati nyomozónak, így már előállításokat is elrendelhetett. A vallatások során parancsot adott a pártszolgálatosoknak a kegyetlenkedésre, amelyben ő maga is részt vett. 1944. november 26-án egy előállított személybe – akinek további sorsa ismeretlen – kétszer belelőtt. December 13-án két személy megverésére adott parancsot, majd utasítására mindkettőjüket a Dunába lőtték, egyikük azonban életben maradt. 1944 decemberében Kaposvárra menekült, ahol kopjafőhadnagyi rangot kapott.