Két év felsőkereskedelmi iskola után 1926-tól önkéntes katonai szolgálatot teljesített 1930-ig. 1934 és 1940 között a bajai főszolgabírói hivatalban volt tisztviselő. 1943 májusában a bajai I. folyami zászlóaljhoz vonult be mint számvevő őrmester. Az alakulattal együtt 1945 tavaszán nyugatra menekült, ahol amerikai hadifogságba esett. Hazatérte után, 1945 októberétől a felesége szénkereskedését vezette, majd fuvaros lett. 1952 tavaszától letartóztatásáig a kalocsai Betonút Építő Vállalatnál volt normás.
1949 októberében Koppándy József beszervezte az általa kezdeményezett demokráciaellenes mozgalomba, ahol Koppándy helyettese lett. 1950 tavaszától beszervezéseket végzett Nagybaracskán. A beszervezett személyeknek utasítást adott fegyverek gyűjtésére, hírszerzésre, szabotázs- és terrorcselekmények végrehajtására. A megszerzett kémadatokat részben Koppándyn keresztül, részben önmaga juttatta ki nyugati megbízóiknak.
1953. június 4-én a Koppándy Józseffel és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.