Ugrás a tartalomra

Francia Kiss Mihály bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Fővárosi Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 05. 06.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. XI. 1798/1957/9.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Vida Ferenc
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. II. 5123/1957/14.
A jogerős döntés szerinti tényállás

Francia Kiss Mihály 1919 őszétől, a Tanácsköztársaság bukása után Héjjas Iván különítményének tagjaként több gyilkosságot követett el. Részt vett baloldali személyek és zsidó birtokosok, kereskedők törvénytelen elhurcolásában, megkínzásában és kivégzésében, illetve ilyen cselekményekre adott parancsot. 1919 szeptembere és 1920 júniusa között majdnem 100 gyilkosságban volt bűnrészes. A büntetőjogi felelősségre vonás alól az 1921. novemberi 3-án kiadott kormányzói amnesztia mentesítette, amely a politikai jellegű gyilkosságok elkövetőinek kegyelmet adott. A második világháború után eleinte okmányok nélkül Orgovány környékén bujkált, majd megtudta, hogy egy Kovács József nevű volt katonatársa eltűnt, ezért az izsáki plébániáról levélben kikérte Kovács József keresztlevelét és saját fényképével erre a névre készíttetett magának személyi igazolványt. 1946-ban talált egy német gyártmányú lőfegyvert és hozzátartozó hét darab lőszert, amit nem adott le a hatóságoknak.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Kecskemét
Bács-Kiskun vármegye
Lakitelek
Bács-Kiskun vármegye
Orgovány
Bács-Kiskun vármegye
Szank
Bács-Kiskun vármegye
Jogerős döntés

Francia Kiss Mihály (Kecskemét, 1887) vádlottat egyrendbeli hamis személyi igazolvány kiállítása, illetve személyi igazolványba hamis adatok felvétele által elkövetett bűntett, egyrendbeli hamis személyi igazolvány felhasználása által elkövetett bűntett, egyrendbeli fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette, valamint emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett bűntett miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megtalálható V-26226 számú dosszié hét kötete részletesen tartalmazza a korabeli bűnvádi eljárást. 1946. január 15-én kelt végzés szerint a Héjjas Ivánnal és társaival szemben indított bűnügyi nyomozást a Kecskeméti Népügyészség folytatta le. Az eljárás során 22 személy, köztük Francia Kiss Mihály ellen adtak ki elfogató parancsot, amik azonban nem vezettek eredményre. A Népbíróságok Országos Tanácsának 1946. december 6-i végzése az illetékes Kecskeméti Népbíróság helyett a Budapesti Népbíróságot jelölte ki a bűnügy tárgyalására, ahol 62 személyt vontak perbe. Francia Kiss Mihályt a Budapesti Népbíróság 1947. május 13-án távollétében gyilkosság és egyéb bűntettek miatt halálra ítélte.
1957-ben a Budapesti Fővárosi Bíróság perújítása során a Francia Kiss Mihályra vonatkozó korábbi halálos ítéletet hatályon kívül helyezte és ügyében új ítéletet hozott.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-26226
HU ÁBTL 3.1.9. V-150938
HU BFL – VII.5.e – 20630 – 1949