Az első világháborúban katonaként szolgált, majd 1920-ban a csendőrség kötelékébe lépett, ahol alezredesi rendfokozatot ért el. 1942-ig Kassán szolgált, mint csendőrnyomozó. Magyarország német megszállását követően összekötő volt a német szervek és a magyar rendvédelmi szervek között. Ő irányította a vidéki zsidóság deportálását. A háború végén nyugaton amerikai hadifogságba esett, akik háborús bűnösként 1945-ben kiadták a magyar hatóságoknak.
Csendőrtisztként segítséget nyújtott magyar állampolgárok gettókba, gyűjtőtáborokba való elhurcolásához. Beosztottjai tudtával és hozzájárulásával kényszervallatásokat hajtottak végre. Csendőrparancsnokként segítséget nyújtott a Nyilaskeresztes Párt erőszakos hatalomra jutásához. 1944 végén munkaszolgálatra beosztott zsidókat gyalogmenetben Németországba indíttatta. A napi 25-30 km-es menetelést nem bíró személyeket a beosztott csendőrei súlyosan bántalmazták vagy meggyilkolták.
1946. április 9-én a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-79348