fegyver, lőszer és robbanóanyag rejtegetése

Rohling Ágoston még a második világháború előtt szerzett egy 6 mm-es flóbert puskát 310 darab tölténnyel. 1945-ben vásárolt egy ismeretlen személytől egy 9 mm-es Beretta gyártmányú pisztolyt 75 darab lőszerrel. Ezeken kívül vadászfegyver és német hadipuska alkatrészekkel, 10 kg ólomsöréttel és lőszer gyártására való eszközökkel is rendelkezett. Mindezeket a házában rejtegette. A fegyvereket egy újabb világháború kitörése esetén a demokratikus erők ellen akarta használni. Kommunista- és szovjetellenes röpcédulákat készített, majd 1950. április 15-én szétszórta azokat Kónyban.

Ruszánov Lászlót 1952 áprilisában a maribori börtönben a jugoszláv hírszerzés egyik tisztje szabadulás fejében beszervezte a Magyar Népköztársaság elleni kémtevékenységre. Hathetes kiképzést követően, 1952. június 22-én a jugoszlávok átdobták Magyarországra, ahol feladatai közé tartozott a szovjet és a magyar katonai alakulatok tartózkodási helyének és fegyverzetének megállapítása, továbbá politikai és gazdasági jellegű adatokat szerzése.

1956 novemberében Sipos Zsigmond hat társával együtt elhatározta, hogy egy újabb budapesti felkelés esetére fegyvereket és lőszereket gyűjtenek össze. Az így összeszedett géppisztolyt, kézigránátot és más fegyvereket elrejtették. Ebben a munkában Sipost Csigó László, Bakosi Pál, valamint három fiatalkorú fiú is segítette. Sipos egyik fegyverszerzési akciója során, 1957. január 12-én a Nádor utca és a Szabadság tér sarkán agyonlőtte Bojti Imre karhatalmi őrnagyot, aki nem akarta átadni pisztolyát.

Apátvarasdon 1956. október 27-én megalakult a nemzeti tanács és a nemzetőrség. A nemzeti tanács elnökének Kajsza Lászlót választották meg, a többi vádlott a nemzetőrség tagja volt. A nemzetőrök október 28-án Pécsváradon fegyvereket szereztek, ezekkel teljesítettek szolgálatot. November 5-én a nemzetőrség feloszlott, a fegyvereket a pécsváradi rendőrségen kellett leadni.

1950 márciusában Sülysáp községben illegális szervezkedés bontakozott ki. Szvitek Istvánt és Jandó Ferencet Vilcsek Emil mutatta be a budapesti „összeesküvő” csoport vezetőinek, Zavadszky Ivánnak és Héthelyi Tibornak. A vezetők megbízták Szvitekéket, hogy kezdjék meg egy titkos csoport szervezését Sülysápon, amelynek céljául a fennálló rendszer megdöntését és a hatalom átvételét jelölték meg egy esetleges amerikai támadás megindulása esetén. A hatalomátvételt követően a királyság intézményét szándékozták visszaállítani. Szvitek István a szervezkedés vezetésébe bevonta testvérét, Jánost is.

A két vádlott 1953-ban munkatársak voltak a Madách Színházban, innen az ismeretség. Törzsök Géza 1956. október 25-én a Szervita téren csatlakozott a tüntetőkhöz, majd a csoport élére állva vonult a tömeg elején. A Jászai Mari téren a Belügyminisztérium épülete előtt, majd a Deák téren a rendőrfőkapitányság épülete előtt társaival követelte a politikai foglyok szabadon bocsájtását. A rendőrségen Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány fogadta a tüntetők küldöttségét, majd a tárgyalások eredményeként utasítást adott a foglyok szabadon engedésére.

Tóth György még 1945 előtt szerzett egy hibás golyós puskát és egy rossz állapotú vadászpuskát, ezeket elrejtette házának gazdasági épületében. 1948-ban a vadászpuskára kiadott engedélyét bevonták, ezért azt a fegyverét leadta a hatóságoknak, a hozzá tartozó lőport, sörétet, töltényeket azonban megtartotta magának. 1957. március 4-én gyepűzés közben talált két géppisztolyt, két tárat és 109 darab pisztolytöltényt, amiket a házában elrejtett. Meg nem állapítható időben 60 darab puskatöltény és egy gázálarc került a birtokába, amiket szintén lakásán tartott.