Az első világháborút követően parancsőrtisztként Horthy Miklós mellett szolgált. 1935-től a kormányzó katonai irodába vezényelte. Részt vett a felvidéki bevonulásban, Kárpátalja megszállásában és az észak-erdélyi bevonulásban is. A második világháború alatt részt vett a magyarországi harcokban a szovjet csapatok ellen. 1944. október 10-én megsebesült és Budapestre kórházba szállították. 1945-ben a Budapesti Népbíróság 10 évi kényszermunkára ítélte. 1946-ban főbüntetését másodfokon 10 évi fegyházra változtatták át.
Szálasi Ferenc 1944. október 20-án kinevezte katonai irodájának főnökévé, 1944. november 1-jén pedig előléptette vezérőrnaggyá. Ebben a beosztásában folytatta a fegyveres harcot a szovjet csapatok ellen, nem törődve azzal, hogy a háború addigra már elveszett.
1949-ben a Brokes Mátyással és társával szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-146218