Négy elemi iskolát végzett. Cigányzenész családból származott, eleinte ő maga is zenéléssel próbálkozott, de nem volt hozzá tehetsége. 1945 után Perkátán alkalmilag napszámba járt. 1948-ban Budapestre jött és a Kelenföldi Tejipari Vállalatnál helyezkedett el mint segédmunkás. 1950 és 1952 között katonai szolgálatot teljesített. 1953 szeptemberétől a IX. kerületi rendőrségnél szolgált, 1954-ben leszerelték. Ezután segédmunkásként dolgozott több munkahelyen. 1955 decemberében könnyű testi sértés miatt pénzbüntetésre ítélték, 1956 márciusában pedig szándékos emberölés és rablás kísérlete miatt ismét letartóztatták. A forradalom kitörésekor előzetes letartóztatásban volt a Markó utcai börtönben, november 4-én azonban kiengedték. A forradalom leverése után jelentkezett a Markó utcába, de akkor még nem fogadták be, ezért segédmunkásként a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban helyezkedett el. A forradalom előtti bűncselekményei miatt csak 1958 júniusában tartóztatták le, s az ítélet szerinti 6 évi börtönbüntetését a szombathelyi megyei börtönben kezdte letölteni. 1958 őszén a forradalomban elkövetett tettei miatt nyomozás indult ellene, ezért átszállították Budapestre.
A forradalom idején környezetében „Cigány” néven ismerték.
1956. november 4-én kiszabadult a Markó utcai börtönből és csatlakozott a Thököly út 44. számú házban működő fegyveres csoporthoz. Aktívan részt vett a Thököly út és a Dózsa György út kereszteződésénél a szovjet katonák ellen folytatott harcokban, a Thököly út 44. számú ház első emeletéről lőtte az átvonuló szovjet páncélkocsikat és egyéb járműveket. Részt vett a környékbeli házakba menekülő szovjet katonák üldözésében. Társaival feltörték és kifosztották a közeli KÖZÉRT üzletet.
1959. október 26-án a Futó Jánossal és társaival szemben indított büntetőper IX. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-145612/1-16
HU ÁBTL 3.1.9. V-150389/3
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.f – 9019/1959