Nagyszülei nevelték fel. Öt elemi osztályt végzett, majd Mezőtúron gazdasági cselédként kezdett el dolgozni. 1945-től kezdve Budapesten kubikos munkát vállalt. 1950-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be az ÁVH állományához. 1953-ban továbbszolgálatot vállalt a belső karhatalomnál. 1954-ben elvégezte a hatodik elemi osztályt. 1955-ben tiszthelyettesként szerelt le, majd újra földmunkásnak állt.
1956. október 24-én csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. Még aznap reggel részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában. Ezután kinevezték rajparancsnoknak. Esténként őrszolgálatot adott a Szabad Nép székházánál, nappal portyákra járt és különböző akciókban vett részt. Még 24-én a Rákóczi úton portyázva fegyveréből szovjet harckocsikra lőtt. Államvédelmi tisztek őrizetbe vételénél segédkezett, a felkeresett lakásokból különböző értékeket tulajdonított el. Október 30-án a Köztársaság téri pártszékházhoz ment és részt vett a már elfoglalt épületben államvédelmi beosztottak keresésében. November 4-én a szovjet csapatok támadásának hírére fegyverét elhagyva hazament.
1958. április 21-én a Bosnyák Gáborral és társával szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.