Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.
A vádlottak 1956 október végén csatlakoztak a Kecskeméten tevékenykedő fegyveres csoporthoz. A perben azonban hangsúlyosabban két pénzszerzési eset szerepelt. Október 31-én Nagy Lajos harmadmagával, mint nemzetőrök lefoglaltak 230 ezer forintot a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezetétől, amit jórészt a fegyveresek élelmezésére és a munkástanács működésére használtak fel, kisebb részét azonban Nagy megtartotta magának. November 15-én két társával már magáncélra hoztak el 24 ezer forintot a kecskeméti máriavárosi postahivatalból.
Szobonya Zoltán Jánoshalmán 1956. október 26-án tüntetést szervezett, amelynek megtartása előtt mint fő szervezőt letartóztatták. Miután a tömeget arra kérte, hogy menjenek haza, szabadon engedték. Október 28-án a településen megalakították a „forradalmi bizottságot”, amelynek elnökének Fekete Béla gazdálkodót, titkárának pedig Szobonya ügyvédjelöltet választották. A bizottság Zámbó András körzeti orvos javaslatára összeállított egy 19 pontból álló követelést, amit felterjesztettek a kormányhoz.