Ugrás a tartalomra

Berinszki József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Simonfi Albert
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1953. 01. 20.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Hadbíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Andó Ferenc
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Hb. IX. 0043/1953
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Katonai Felsőbíróság
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Tóth Lajos
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
[Katf.] II. 00101/1953
A jogerős döntés szerinti tényállás

Berinszki József 1951 októberétől kezdve a magyar gőzhajókon dolgozva rendszeresen eljutott Bécsbe, ahol kapcsoltba került az oda emigrált Bátai Györggyel. Bátai kérésére Berinszki kezdetben családi leveleket vitt Budapestre Bátai sógorának, Figler Károlynak. 1952 elején aztán Bátai közölte vele, hogy ő valójában egy amerikai kémszervezet számára folytat hírszerzést Magyarországon. Bátai felkérésére Berinszki elvállalta, hogy futárként segíti titkos munkáját. Bátai ezek után a Magyarországon dolgozó megbízottai által összeállított, főleg katonai jellegű adatokat tartalmazó kémjelentéseket Berinszki címére küldette, aki ezeket kicsempészte neki Ausztriába. A levelekért, illetve az ugyancsak kicsempészett könyvekért, MÁV menetrendért, személyi okmányokért Berinszki pénzbeli ellenszolgáltatást kapott.
Bátain keresztül Berinszki megismerkedett Haffner Győző amerikai ügynökkel, akinek a megbízásából különböző pénzösszegeket csempészett be Magyarországra, majd a pénzt a megadott címekre postázta. A behozott pénzösszegek után Berinszki 10%-os juttatásban részesült.
1952 áprilisában Bátai felszólítására Berinszki vállalta, hogy hajóútjai alkalmával megfigyeli a katonai alakulatok mozgását, a nagyobb építkezéseket, a Szovjetunió felé haladó szállítmányokat és ezekről jelentést készít számára.
1952 tavaszán Berinszki József megpróbálta futárszolgálatra beszervezni testvérét, Berinszki Andrást is, aki azonban akkor azt nem vállalta. András később személyesen is megismerkedett Bátaival, aki akkor meggyőzte, így vállalkozott arra, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe leveleket csempészik be Magyarországra. András a lakásán rendszeresen hallgatta a nyugati rádiók magyar nyelvű adásait, különösen a Szabad Európa Rádiót, a hallott hírekről pedig beszámolt a munkatársainak.
Figler Károly 1951 decemberében Berinszki Józsefen keresztül került levelezési kapcsolatba a Bécsbe emigrált sógorával, Bátai Györggyel. Bátai kérésére Figler és felesége a levelekben beszámolt a magyarországi eseményekről, az emberek hangulatáról is. 1952 áprilisában aztán Bátai konkrét kémkedésre és részletes katonai adatok közlésére szólította fel a házaspárt, továbbá arra, hogy Figler Károlyné testvérét, Gécsek Ottó alhadnagyot is szervezzék be a munkába. Figlerné megkísérelte testvére beszervezését, ő azonban visszautasította a kémkedést.
Figler Károly 1952 januárjában átvett Bátaitól 40 db órát, amelyeket feleségével együtt értékesített. A befolyt összeg egy részét visszaküldték Bécsbe, egy részét id. Haffner Győzőnek adták át, a fennmaradó összeget pedig megtartották maguknak.
Figler Károly testvére, Figler Nándor már 1951 nyarán beszámolt testvérének, Bátai Györgynének annak kérésére a Fóton állomásozó államvédelmi határőr alakulatról, valamint az ottani üzem munkájáról. 1952 januárjában Bátai levélben szólította fel Figler Nándort a kémtevékenység folytatására, főleg a fóti alakulatról kellett adatokat szereznie.
Király Nándor és Olasz Lajos 1947-től kezdve rendszeresen foglalkoztak feketézéssel. Királyt emiatt 1952 februárjában őrizetbe vették, innen azonban megszökött. Külföldre akart szökni, ezért nyugati hírszerző szervekkel kereste a kapcsolatot, hogy a részükre végzett munkáért cserébe segítsék Nyugatra jutását. 1952 áprilisában Figler Károlyt e célból kereste fel Olasz és Király. Figler ismertette előttük Bátai kémtevékenységét és felszólította őket katonai adatok gyűjtésére, amit ők vállaltak is.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Bécs
Ausztria
Budapest
Jogerős döntés

Berinszki József (Szokolya, 1923) I. rendű vádlottat kémkedés bűntette és devizagazdálkodás elleni bűntett miatt halálra ítélték.

Figler Károly (Győr, 1925) II. rendű vádlottat kémkedés bűntette és devizagazdálkodás elleni bűntett miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Figler Károlyné sz. Gécsek Gabriella (Újpest, 1926) III. rendű vádlottat kémkedés bűntette és devizagazdálkodás elleni bűntett miatt 15 évi börtönre ítélték.

Figler Nándor (Győrcsanak, 1912) IV. rendű vádlottat kémkedés bűntette miatt 13 évi börtönre ítélték.

Berinszki András (Szokolya, 1915) V. rendű vádlottat kémkedés bűntette és a népi demokratikus államrend elleni bűntett miatt 12 évi börtönre ítélték.

Király Nándor (Csókakő, 1924) VI. rendű vádlottat kémkedés bűntette és közellátás elleni bűntett miatt halálra ítélték.

Olasz Lajos (Kővágóörs, 1926) VII. rendű vádlottat kémkedés bűntette és közellátás elleni bűntett miatt 10 évi börtönre ítélték.

Gécsek Ottó (Újpest, 1930) VIII. rendű vádlottat kémkedésre vonatkozó feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a jogerősen halálra ítélt Király Nándor VI. rendű elítélt büntetését kegyelemből életfogytig tartó börtönre változtatta át.
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága 1962. október 24-én a bűnügy elsőfokú ítéletének Gécsek Ottó VIII. rendű vádlottra vonatkozó részét bűnösség megállapítása tekintetében törvénysértőnek találta, ezért azt hatályon kívül helyezte és vádlottat a hűtlenségre vonatkozó feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró ok folytán felmentette.
Ügycsoport(ok)
kémkedés/hűtlenség
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.5. O-14705/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-101931/1-5