Munkáscsaládból származott, édesapja géplakatossegéd volt. Nyolcosztályos gimnáziumot, majd felsőipari iskolát végzett, később kitanulta a szabómesterséget. 1934 és 1945 között kisebb megszakításokkal katonai szolgálatot teljesített főhadnagyi rendfokozatban. 1945 előtt aktív tagja volt a Nyilaskeresztes Pártnak és a Turul Szövetségnek. 1944. október közepén részt vett az ún. nyilas puccsban és a budai vár elfoglalásában. 1945 januárjában a németek oldalán vett részt a budapesti harcokban. 1945 májusában internálták, júliusban szabadult. 1947-ben a Budapesti Népbíróság háborús bűntett miatt 2 évi börtönre ítélte. Szabadulása után Mikuska András szabóságában helyezkedett el a Váci utcában. 1953-tól a Madách Színházban dolgozott.
1956. október 25-én a Szervita téren csatlakozott a tüntetőkhöz, majd a csoport élére állva vonult a tömeg elején. A Jászai Mari téren a Belügyminisztérium épülete előtt, majd a Deák téren a rendőrfőkapitányság épülete előtt társaival követelte a politikai foglyok szabadon bocsájtását. A rendőrségen Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány fogadta a tüntetők küldöttségét, majd a tárgyalások eredményeként utasítást adott a foglyok szabadon engedésére. Törzsök később felajánlotta szolgálatait a rendőrfőkapitánynak, Törzsököt a hadtáp albizottságba osztották be. November 4-ig közvetítő szerepet vállalt egyes egyetemi bizottságok és Kopácsi között. November 4-e után a Lehel út és a Fóti út környékén a szovjet katonai egységekkel szemben kialakult fegyveres harcok során az egyik harcoló felkelő csoport élére állt. November végén már röpcédulák készítésében és terjesztésében vett részt. Ebben az időben ismeretlen körülmények között szerzett két pisztolyt, amiket először a munkahelyén rejtett el, majd átadta azokat megőrzésre korábbi munkatársának, Kállai Istvánnak, aki lakásának pincéjében rejtette el a fegyvereket.
1958. május 15-én a Törzsök Gézával és társával szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-150013
HU ÁBTL 3.1.9. V-150014
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 3363/1957