Büntetőeljárások
| Elnevezés | Az eljárás kezdete Csökkenő rendezés | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Tasi István bűnügye | Tasi István 1951. január 22-én a szentmártonkátai szövetkezeti vendéglő udvarán egy hámfával agyonütötte a vele korábban szóváltásba keveredett Kormos János MÁV elöljárót, aki az MDP és a helyi községi tanács tagja volt. |
|
| Horváth Barna és társai bűnügye | Horváth Barna és Horváth Kálmán, 1945 előtt is szolgáló katonatisztek 1947-ben felvételt nyertek a demokratikus hadseregbe, ahol a Magyar Légierőnél igen magas beosztásokba kerültek. Ezt felhasználva tudatosan romboló és züllesztő tevékenységet fejtettek ki a hadseregben. Tevékeny szerepük volt… |
|
| Suhay Imre bűnügye | Suhay Imre 1940-ben semleges katonai megfigyelőként Franciaországban járt, ahol az angol hírszerző szervezet beszervezte. 1945-ben Budapesten az amerikai katonai hírszerzéssel került hasonló viszonyba. 1946-tól 1950-ig a svájci követség részére adott rendszeresen katonai, politikai és gazdasági… |
|
| Zavadszky Iván és társai bűnügye | Zavadszky Iván Drietomszky Ottóval és Kálmán Szilviusz Györggyel együtt 1949 nyarán létrehoztak egy illegális demokráciaellenes szervezetet, amelynek célja az "imperialista" erők győzelmének belső támogatása és elősegítése, vagyis a kapitalista rend visszaállítása volt. A szervezkedésbe… |
|
| Karátsony László bűnügye | Karátsony László vezérkari beosztásaiban maximálisan együttműködött a németekkel, kiszolgálta az érdekeiket. Francia, spanyol és svájci katonai attaséként hírszerzést folytatott. Alakulatával a Kárpátokban akkor is folytatta a harcot a szovjet hadsereg ellen, amikor az 1. magyar hadsereg vezetői… |
|
| Szűcs Sándor és társai bűnügye | Szűcs Sándor rendőrfőhadnagy 1951. március 6-án szolgálati fegyverét magánál tartva társaival együtt egy embercsempész segítségével megpróbált átszökni Ausztriába, Nárai község közelében azonban a határőrség egységei őrizetbe vették őket. |
|
| Tóth Illés és társai bűnügye | A Vezér Ferenc pálosszentkúti szerzetes vezetésével létrejött helyi polgárőrség tagjai 1944-1945-ben Kiskunfélegyháza környékén előre megfontolt szándékkal szovjet katonákat gyilkoltak meg. |
|
| Csanádi Pál és társa bűnügye | Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe… |
|
| Weingartner Béla és társai bűnügye | 1945 elején Weingartner Béla cserkésztársával, Horváth Ernővel szovjet fegyvereket és robbanószereket lopott, majd 1947 őszén illegális mozgalmat hozott létre azzal a céllal, hogy háború esetén a magyar és a szovjet csapatok ellen harcoljanak. A szervezkedésbe a cserkészet 1948 nyarán történt… |
|
| Venkovits Károly és társai bűnügye | Venkovits Károly 1949 júniusában átszökött Jugoszláviába, ahol a helyi hírszerzés részletesen kihallgatta Magyarország politikai és gazdasági viszonyaira vonatkozóan, majd augusztusban visszadobta Magyarországra, ahol ettől kezdve Szoták Károly álnéven élt. |
|
| Hermann Ottó és társai bűnügye | 1949 őszén a jugoszláv hírszerzés által beszervezett Hermann Ottó illegális szervezkedésbe kezdett az izsáki és orgoványi birtokos gazdák között. Egy olyan mozgalom létrehozását tűzte ki célul, amely jugoszláv támadás esetén az ellenséges erőket fegyveresen támogatná. Listát állítottak össze az… |
|
| Wolf Ferenc bűnügye | Wolf Ferenc 1949. szeptember 24-én tényleges szolgálatot teljesítő szakaszvezetőként várpalotai alakulatától megszökve illegális módon Ausztriába távozott. Itteni tartózkodása alatt az angol és a francia titkosszolgálatok többször kihallgatták Magyarország politikai, gazdasági és katonai… |
|
| Belényesi László és társai bűnügye | Belényesi László és Kincs Pál 1948 nyarán egy illegális szervezkedést hozott létre Debrecen környékén. Céljuk az 1944. október 15. előtti politikai rendszer visszaállítása volt. A Tiszántúl katonai, majd polgári közigazgatásának megszervezésével kívánták támogatni a következő háború során… |
|
| Kiss Zoltán és társai bűnügye | Kiss Zoltán repülőszázadost 1948 nyarán Pápán felkereste egy számára addig ismeretlen egykori repülőtiszt, aki beszervezte az amerikai hírszerzés megbízásából katonai és polgári adatok gyűjtése, valamint diverziós tevékenységek végrehajtása céljából. Kiss három személyt vont be a szervezkedésbe… |
|
| Magasházy Ádám és társai bűnügye | Magasházy Ádám unokatestvérével, Nemszila Lászlóval 1945 tavaszán fegyvereket, fegyveralkatrészeket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtött a budai vár környékén, majd ezeket elrejtették. Magasházy és Sallay Ernő 1945-től kezdve demokráciaellenes szervezkedés gondolatával foglalkoztak, de csak 1949-… |
|
| Lovas Rudolf és társa bűnügye | Lovas Rudolf és testvére, Lovas Géza gombai otthonukban engedély nélkül fegyvert-, lőszert és robbanószert rejtegettek. |
|
| Stadler Károly és társai bűnügye | Stadler Károly 1950. július 5-én jogellenesen Ausztriába távozott, ahol a magyarországi fegyveres erőkkel kapcsolatos információkat adott át az amerikai titkosszolgálat (CIC) ügynöke, Geőcze Bertalan részére. Ezt követően Geőcze megbízásából két osztrák vasutas, illetve Lakatos Géza, a CIC… |
|
| Vaszary Gábor és társai bűnügye | Vaszary Gábor és Jezerszky Ottó 1951-ben illegálisan Ausztriába szöktek, ahol több nyugati hírszerző szervezettel is kapcsolatba kerültek. Kihallgatásaik során katonai, politikai és gazdasági adatokat szolgáltattak ki. Később a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége nevű emigráns katonai szervezet… |
|
| Dudás Sándor és társai bűnügye | Dudás Sándor 1951. január 17-én jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), majd ügynökük, Visnyei Sándor utasítására több ízben visszatért Magyarországra. Itt öccsével, Imrével és üzlettársukkal, Bozsidár Arzén Sándorral hírszerző… |
|
| Illyés Lajos és társai bűnügye | 1944 novemberében Balogh Zsigmond Illyés Lajos felbujtására kunszentmiklósi tanyáján megölt egy szovjet katonát. |