Ugrás a tartalomra

Török István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
BM Borsodmegyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya
Az eljáró ügyész megnevezése
Király Levente
Az eljáró ügyészség megnevezése
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 02. 11..
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Miskolci Megyei Bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Szabó Márton
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. 182/1957/4.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Vida Ferenc
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. II. 5002/1957/14.
A jogerős döntés szerinti tényállás

Ózdon az 1956. október 25-i tüntetéseket követően másnap a farkaslyuki bányászok lefegyverezték az ózdi rendőrséget. Ugyanezen a napon megalakult a munkástanács, melynek vezetője Török István tanító lett. Október 28-án létrehozták a nemzetőrséget. A következő napon Török az idegösszeomlása miatti zavarodott viselkedése következtében a nála lévő fegyverrel fenyegetőzve, azt véletlenül elsütötte. Az épület előtt gyülekező tömeg azt feltételezte, hogy az államvédelmi beosztottak az épületből lőnek a tömegre, ezért a korábban szerzett fegyverekkel visszalőttek. Ebben a feszült hangulatban a rendőrség közelében igazoltatták Horning Ferenc megyei ügyészségi nyomozót, majd a motozása után a nála megtalált fegyverek miatt a felizgatott tömeg agyonverte, ebben szerepük volt a perben szereplő vádlottaknak is. Hasonló sorsra jutott Horváth József államvédelmi hadnagy és Cs. Nagy Zsigmond rendőr százados is.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Ózd
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Jogerős döntés

Török István (Ózd, 1911) I. rendű vádlottat az ellene emelt vádak alól büntethetőséget kizáró okból felmentették, egyben biztonsági őrizetbe utalták.
Miskovics Lajos (Ózd, 1902) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint többek bántalmazásából eredő súlyos testi sértés bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.
Kanyó Bertalan (Fülpös, 1900) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekménnyel elkövetett bűntett, valamint gyilkosság bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Misuta Dezső (Ózd, 1904) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend elleni izgatás, valamint szándékos emberölés bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.
Lestál József (Kocka) (Hangony, 1896) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint szándékos emberölés bűntette miatt összbüntetésül 14 évi börtönre ítélték.
Kónya Pál (Hangony, 1920) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Boros István (Ózd, 1937) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint szándékos emberölés bűntette miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Kanyó Bertalan
Megjegyzés
A Legfelsőbb Bíróság Török István I. fokú ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította. Erős József IV. rendű vádlott, Császár László VIII. rendű vádlott és Tokai Gyula IX. rendű vádlott ügyét az elsőfokú bírósági eljárásban elkülönítették.
A bűntetőügy iratai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban a XXV. 3.b. – 182/1957. számú jelzet alatt találhatók. Az ÁBTL-ben lévő hiányos iratokat a NEB honlapján található adatokkal pótoltuk.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-151222