Hévízen végezte el az elemi iskolát, majd 1941-ben Keszthelyen a premontrei gimnáziumban érettségizett. A Színművészeti Főiskola elvégzése után előbb rendező-színész a Magyar Néphadsereg Színházában Budapesten, majd a Győri Kisfaludy Színház főrendezője lett. 1945-ben belépett az Magyar Kommunista Pártba, később tagja lett az Magyar Dolgozók Pártjának is. Tanulmányai alatt népi kollégista volt, részt vett a kommunista párt ifjúsági szervezetének munkájában. 1953-ban a Nagy Imre nevével fémjelzett új politika híve lett. 1956. október 6-án részt vett Rajk László és a vele együtt kivégzettek ünnepélyes temetésén.
1955 tavaszától részt vett a Petőfi Kör több vitáján. Ennek mintájára hozta létre társaival 1956. október 23-án a győri Petőfi Kört, amelynek ő lett az elnöke. 1956. október 25-én Győrött a gyári munkások által kezdeményezett tüntetésen javaslatára a színház több dolgozója a NÉKOSZ-indulót énekelve csatlakozott a felvonulókhoz, ahol beszédet mondott: hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, követelte Magyarország szuverenitásának helyreállítását. Másnap részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Egyik jóváhagyója volt az október 26-tól működő „Szabad Győri Rádióban” elhangzott híranyagoknak. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy a nemzeti tanács képviseletében segítse Mosonmagyaróváron a sortűz miatt feldühödött tömeg lecsillapítását és vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. A letartóztatott laktanya-parancsnok politikai helyettesét a városházán átadta a nemzeti tanácsnak, két másik katonatisztet pedig – azok kérésére – gépkocsijával Győrbe vitte. Feltétlen Nagy Imre-hívőként, töretlen kommunista nézetei miatt egyre többen támadták, ezért október 28-án lemondott és kikerült a győri események élvonalából. Részt vett a független győri napilap, a Hazánk létrehozásában, amibe cikkeket is írt. 1957 elején elérte, hogy a Kisfaludy Színház első premierje az idegen hatalommal szembeni nemzeti ellenállás szimbolikus műve, Katona József Bánk bán című drámája legyen.
1957. december 21-én a Földes Gáborral és társaival szemben indított bűntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
1991. május 29-én helyezték végső nyughelyére Budapesten az Új Köztemető 300-as parcellájában. (NÖRI)
HU ÁBTL 3.1.9 V-141296
HU ÁBTL 3.1.9 V-141876
HU ÁBTL 3.1.9 V-142878
HU ÁBTL 3.1.9 V-143557
HU ÁBTL 3.1.9 V-144506
HU HIM HL – XI.1. – 156/1957