Középiskolai tanulmányait követően 1933-ban a Budapesti Tudományegyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. Ezután Mór községbe került közigazgatási gyakornoknak. 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba. 1940-ben Hubay Kálmánnak, a párt országépítési vezetőjének helyettese lett, majd 1942-től a párt külpolitikai vonalát vezette. 1943-ban bevonult katonának, kikerült a keleti frontra. A frontszolgálatot követően, 1944 júniusában leszerelt. 1944 októberében a hatalmat erőszakkal megszerző Szálasi-kormány külügyminisztere lett. A front közeledtével nyugatra menekült, ahol amerikai hadifogságba esett. Ők 1945. október 3-án háborús bűnösként átadták a magyar hatóságoknak.
A Nyilaskeresztes Pártban kifejtett tevékenységével elősegítette Magyarország háborúba való fokozottabb mértékben való belesodródását és közreműködött a fegyverszünet megkötésének megakadályozásában.
1946. március 1-én a Szálasi Ferenccel és társaival szemben indított büntetőper VI. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-19430/12
HU ÁBTL 3.1.9. V-19430/12b