Alkalmazotti családból származott, édesapja bírósági végrehajtó volt. Az elemi iskolát és a négy polgárit Kapuváron végezte el, majd a Kapuvári Járási Bírósághoz került adminisztratív munkakörbe. 1943-ban a kapuvári ipartestület jegyzője lett, részt vett a szárszói találkozón. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, embereknek segített a bujkálásban. 1945 tavaszán belépett a Nemzeti Parasztpártba (NPP). Előbb a párt kapuvári szervezetének, 1947-ben a Sopron megyei szervezetének titkára, később a párt megyei elnöke lett. 1948. április 5-től már az NPP országos vezetőségi tagja, 1947-től pedig országgyűlési képviselője volt. 1947-ben négy hónapig Zala vármegye főispáni címét is viselte. Az 1949-es, majd az 1953-as országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Győr megyei listájáról szerzett újabb mandátumot. 1950-ben beválasztották a Győr-Sopron Megyei Tanácsba, 1954-ig a tanács elnökhelyettesi tisztséget is betöltötte. Országgyűlési képviselőként 1953-tól Nagy Imre reformpolitikáját támogatta. 1954-től a Hazafias Népfront Győr-Sopron Megyei Bizottságának alelnöke volt. 1955-ben elvégezte a soproni erdészeti főiskolát. 1955 októberétől a Kistölgyfai Állami Gazdaságot vezette.
A november 4-i szovjet invázió utána a szovjet katonai elhárítás rövid időre őrizetbe vette, majd néhány napra hazament Kapuvárra, de 13-tól már ismét Győrben tartózkodott. 1957. május 3-án őrizetbe vették a magyar hatóságok, az Országgyűlés május 9-i ülésén megfosztotta mandátumától. Július 12-én kizárták a megyei tanácsból.
1956. október 26-án a győri városi tanács épületében megszervezte az ideiglenes Győri Nemzeti Tanácsot, amelynek vezetőjévé választották. Ezen a napon Mosonmagyaróváron a határőrség laktanyájánál a tüntető tömegbe lőttek a kirendelt határőrök, sokan meghaltak. A rend helyreállítása céljából a nemzeti tanács küldöttjeként a városba küldte Földes Gábor színházi főrendezőt. Földes segítségével a helyi tüntető tömeg behatolt a laktanyába és három határőr tisztet meglincselt. Kiállt Nagy Imre mellett, követelte az ÁVH feloszlatását, szabad többpárti választások tartását, a szovjet csapatok kivonulását az országból. Október 29-én a Győri Nemzeti Tanácsot átalakította Győr-Sopronmegyei Nemzeti Tanáccsá, így már az egész megye irányítása a kezébe került. Másnap a városi tanács épületében megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács (DNT), amely másnap küldöttséget küldött Nagy Imréhez, ennek vezetője Szigethy volt. November 1-jén beválasztották a DNT háromtagú elnökségébe, amely megszervezte a nemzetőrséget és bizalmat szavazott Nagy Imrének és kormányának.
Vizsgálati fogságba helyezték.
1991. március 24-én Kapuváron ünnepélyesen újratemették.
HU ÁBTL 3.1.9. V-145910
HU ÁBTL 3.1.9. V-145910/1