Sörös Imre

Születési hely:
Temerin
Szerbia
Születési idő
Születési idő megjegyzés
Születési ideje lehet még: 1932. 10. 27.
Lakóhely
Szekszárd
Tolna vármegye
Foglalkozás(ok)
lakatos
Életrajzi megjegyzés

Apja Jugoszláviában kőművessegédként dolgozott, majd 1947-től Magyarországon a kapott földön egyénileg gazdálkodott. Sörös Imre két gimnáziumi osztályt végzett, majd segédmunkásként helyezkedett el. 1952 júliusában egy rövid időre átszökött Jugoszláviába, emiatt 1953. március 26-án a Katonai Felsőbíróság hűtlenség és kétrendbeli tiltott határátlépés miatt jogerősen halálra ítélte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa azonban büntetését kegyelemből életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatta át. Büntetésének letöltését 1956. július 12-én félbeszakították. Szabadulását követően lakatosként helyezkedett el. 1957 februárjában tiltott határátlépés miatt 3 havi börtönre ítélték.

Őrizetbevétel ideje
Terhére rótt cselekmény

1956. november elején Tolna megyében részt vett a Budapesten harcolók megsegítésére szervezett élelmiszergyűjtési akcióban, majd segített az élelmiszert Budapestre szállítani. November 7-én Ausztriába szökött, ott kapcsolatba került a „Magyar Forradalmi Bizottság” nevű szervezet tagjaival, akik megbízásából négy alkalommal szökött vissza Magyarország területére. Feladata volt például emberek Ausztriába történő átcsempészése, a lakosság hangulatának felmérése, a Bakonyban esetlegesen még működő fegyveres csoportok felderítése. Egy Shilly nevű, a bécsi angol követségen szolgálatot teljesítő tisztviselő felkérésére egy rádió adó-vevő készüléket csempészett be Magyarország területére, amelyet Balatonakarattya közelében elrejtett. Az embercsempészetet Czájlik Péterrel együtt szervezték és hajtották végre. December végén Sörös Zsigmond László kapcsán megismerkedett Fenyőfalvi Antal MÁV főintézővel, akivel együtt keresték a fegyvereseket a Bakonyban. Tevékenységébe bevonta Ulai Gyulát és Sebők Gézát is. Segítettek Sebők egyik fiát kicsempészni az országból, ezért Sebők felajánlotta számukra balatoni villájának használatát.

A cselekmény helyszíne(i)
Budapest
Bécs
Ausztria
Balatonakarattya
Veszprém vármegye
A cselekmény minősítése(i)
a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette
közhivatali állás felhasználásával elkövetett hűtlenség bűntette
belföldi pénznek engedély nélküli behozatalával üzletszerűen elkövetett devizagazdálkodás rendje elleni bűntett
tiltott határátlépés bűntette
tiltott csoportos határátlépéshez való segítségnyújtás bűntette
Büntetőintézkedés

1958. február 3-án a Renner Péterrel és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.

A büntetőper megnevezése
Elhalálozás ideje
Elhalálozás helye
Elhalálozás oka
Kivégzés
Temetés helye
Halotti anyakönyvi bejegyzés száma
Budapest, X. 239/1958
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 2.2.1. I/10. 9/825.
HU ÁBTL 3.1.9. V-103261
HU ÁBTL 3.1.9. V-141853
HU ÁBTL 3.1.9. V-141853/1
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. t. – sz. n. – Elítéltek létszáma