Polgári családból származott, az apja a MÁV-nál állomásfőnök volt. A gimnáziumi és a kereskedelmi iskoláinak elvégzése után Szombathelyen helyezkedett el vasúti távírászként. 1902-ben bevonult katonának. 1904-től könyvelőként dolgozott. 1918-ban civil alkalmazottként a székesfehérvári 69-ik gyalogezred laktanyájában helyezkedett el. 1921-ben a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal segédtisztje lett. 1936-ban felszerelt a Magyar Királyi Rendőrséghez, kinevezték a székesfehérvári Bejelentő Hivatal vezetőjének. 1946-ban főhadnagyként nyugdíjazták. 1950-től telepőrként dolgozott az útfenntartó vállalatnál.
1950-től kezdve - anyagi ellenszolgáltatásért cserébe - Dudosits Józsefnek adatokat szolgáltatott ki a Székesfehérváron áthaladó szovjet katonai alakulatokról és a városban állomásozó magyar harckocsik típusáról. Továbbá beszámolt a székesfehérvári-, börgöndi, táci és a sóstói repülőterek, illetve más katonai jellegű objektumok építéséről.
1951. augusztus 25-én a Dudosits Józseffel és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen 7 évi börtönre ítélték.