Értelmiségi családból származott, apja községi tisztviselő volt. Négy polgári osztályt végzett, majd kitanulta a szakács szakmát. A második világháború idején a keleti fronton szolgált. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947-ben tért vissza. 1950 decemberétől a Kisalföldi Gépgyárban dolgozott.
1948 nyarán bekapcsolódott a Kiss Zoltán és Pataki Miklós által Győrben szervezett demokráciaellenes szervezkedésbe, majd a Pataki által létrehozott diverziós csoport egyik vezetője és politikai tanácsadója lett. 1950 nyarán Patakival közösen levelet küldtek a bécsi amerikai követségnek, amelyben fegyvert és robbanóanyagot kértek a szervezkedés céljainak megvalósításához. Amikor erre választ nem kaptak, hasonló módon megkeresték a svájci és a budapesti amerikai követségeket is.
1952. március 5-én a Kiss Zoltánnal és társaival szemben indított büntetőper III. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-73190/2