Szegény paraszti családból származott, apja napszámos volt. A nyolc általános iskolai osztály elvégzése után 1949-től az egyik bátyja gazdaságában dolgozott. 1951-ben beiratkozott Tatán a Munkaerő Tartalékok Hivatala által működtetett ipari iskolába vájártanulónak, 1953-ban végzett és a Tatabányai Szénbányáknál vájárként helyezkedett el. 1953 júniusában a Kaposvári Járásbíróság lopás, zsarolás és csalás bűntette miatt 3 év börtönre ítélte, azonban az 1953-as amnesztia rendelet alapján a büntetés végrehajtására nem került sor. 1955 elején Pécsre ment az uránbányába dolgozni. 1956 júniusban a Siófoki Járásbíróság lopás és csalás büntette miatt 7 évi börtönre ítélte. 1956. november 4-én a komlói rabmunkahelyről a felkelők szabadították ki. 1956. november 21-én, miután a szovjet csapatok bevonultak Pécsre, felajánlotta szolgálatait a szovjet katonai parancsnokságnak, akiknek 1956. december 12-ig dolgozott. Ezt követően visszament Tatára, ahol ugyancsak ügynöki munkát végzett az ottani rendőrség számára.
A forradalom kitörésekor a komlói rabmunkahelyen töltötte jogerős büntetését, ahonnan 1956. november 4-én szabadult. Pécsre utazott, ahol tudomást szerzett a mecseki láthatatlanok csoportjáról, november 16-án csatlakozott az egyik legjelentősebb egységhez, a Horváth Géza vezette Gazda-csoporthoz. Petrus csatlakozásának időpontjában az egység visszavonulóban volt, így harci cselekményekben ő már nem vett részt. A csoport feloszlása után kapcsolatba lépett a pécsi szovjet parancsnoksággal és felajánlotta segítségét még a Mecsekben tartózkodó ellenállók felkutatásában. Később kiderült, hogy megbízóit félrevezette és csak olyan jelentéktelen helyeket fedett fel, ahol fegyvereket és lőszereket tároltak. A Baranya megyei rendőrség ezért kitiltotta a megyéből. Innen Tatára ment, azonban a tilalom ellenére hamarosan visszatért Pécsre és a MUK keretében egy újabb felkelés megszervezésére tett kísérletet. 1957. február 10-án a pécsi rendőrség Petrust rövid időre őrizetbe vette. Szabadlábra helyezésekor figyelmeztették őt a szervezkedés abbahagyására. 1957. március 14-én azonban ismét őrizetbe vették.
1958. február 26-án a Petrus Józseffel és társával szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU MNL OL–XX-5-g. – 5285/1957