Édesapja is ügyvéd volt. Iskoláit Nyíregyházán és Gödöllőn végezte, 1940-től jogi tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1944 májusában doktorált. 1944 októberétől tartalékos katonai szolgálatot teljesített. 1945 májusában tért haza Németországból, szovjet hadifogságból. 1945 novemberében belépett a Független Kisgazdapártba, 1947 márciusában átlépett a Magyar Szabadság Pártba, majd annak megszűnése után, 1947 júliusában a Független Magyar Demokrata Párt tagja lett.
Őrizetbevétel ideje
Terhére rótt cselekmény
Pásti István 1948 júliusában beszervezte hírszerzői hálózatába. Több alkalommal adott Pástinak gazdasági, politikai és vasúti híranyagot, valamint maga is több személyt beszervezett a hálózatba.
A cselekmény helyszíne(i)
Nyíregyháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
A cselekmény minősítése(i)
folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette
a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének bűntette
Büntetőintézkedés
1950. augusztus 4-én a Pásthy Istvánnal és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként összbüntetésül jogerősen halálra ítélték.
A nyomozati anyagban Sassi Szabó László névváltozattal, az ítéletekben Sasi-Szabó Lászlóként szerepel, a halotti anyakönyvi bejegyzés Sasi Szabó László névre szól. A vallomásán nem látható aláírás.