Ugrás a tartalomra

Török István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Tóth Lajos
Az eljáró ügyészség megnevezése
Borsodmegyei Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 02. 11..
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Miskolci Megyei Bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Szabó Márton
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. 182/1957/4.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Vida Ferenc
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. II. 5002/1957/14.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 29-én Ózdon az a hír terjedt el, hogy a rendőrök és az államvédelem emberei lövik a nemzetőröket és fel akarják robbantani a gyárat. Még a gyári sziréna is megszólalt. Ennek hatására a gyárból nagy tömeg zúdult az utcára. Ebben a tömeghangulatban igazoltatták Horning Ferenc ügyészségi nyomozót. Miután fegyvert találtak nála, a tömeg a tanács épületéhez vitte. Itt kapcsolódott be Miskovics Lajos, aki a karjánál fogva a nyomozót bevezette a munkástanács elé, közben többször megütötte. Miután a tömeg követelte a kiadását, a munkástanács elnöke Horningot kivitette az épület elé, ahol a tüntetők megtámadták, köztük Kanyó Bertalan ütlegelésétől összeesett, majd meghalt. Az úttesten fekvő holttestet Kónya Pál a parkba húzta, ahol többek segítségével felakasztotta egy fára. Később a munkástanács épülete elé vitték Horváth József államvédelmi tisztet és Cs. Nagy Zsigmond rendőrszázadost, akiket szintén súlyosan bántalmaztak, majd őket is egy fára felakasztottak.  A rendőrszázados bántalmazásában és felakasztásában közreműködött Lestál József és Boros István is.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Ózd
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Jogerős döntés

Török István (Ózd, 1911) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték. 
Miskovics Lajos (Ózd, 1902) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint többek bántalmazásából eredő súlyos testi sértés bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.
Kanyó Bertalan (Fülpös, 1900) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekménnyel elkövetett bűntett, valamint gyilkosság bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Misuta Dezső (Ózd, 1904) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint gyilkosság bűntette miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.
Lestál József (Kocka) (Hangony, 1896) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint szándékos emberölés bűntette miatt összbüntetésül 14 évi börtönre ítélték.
Kónya Pál (Hangony, 1920) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Boros István (Ózd, 1937) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint szándékos emberölés bűntette miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Miskolci Megyei Bíróság különtanácsa 1957. február 27-én Török István I. rendű vádlottat a büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette és elrendelte a közbiztonsági őrizetbe vételét. A Legfelsőbb Bíróság 1957. április 20-án Török Istvánnak az I. fokú ítéletben elrendelt közbiztonsági őrizetét megszüntette és előzetes letartóztatásba helyezte. 1958. december 1-én Antal Pál elnöklete alatt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Nbf. I. 5211/1958/32. számon Török István I. rendű vádlottat 10 évi börtönre ítélte.
Az I. fokú bíróság Kiszeli János, illetve Erős József IV. rendű, Császár László VIII. rendű és Tokaji Gyula IX. rendű vádlottak ügyét az eljárás során elkülönítette, azzal az indokkal, hogy Kiszeli nem volt előzetes letartóztatásban, így vele szemben nem állt fenn a gyorsított eljárás előfeltétele. A perben szereplő másik három vádlott cselekménye viszont összefüggött Kiszeli cselekményével.
A Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében Misuta Dezsőt 1957. április 13-án az Elmebetegek Országos Megfigyelő Intézetébe szállították, ügyét elkülönítették, majd 1957. május 18-án hozott ítéletében a bíróság életfogytig tartó börtönre ítélte, mivel a szakorvosi vélemény szerint nem szenvedett elmebetegségben.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-151222
HU MNL OL – XX-5.g. – 5211/1958
HU MNL BAZML – XXV-3.b. – 182/1957