Ugrás a tartalomra

Szilágyi József bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Szénássi Géza
Az eljáró ügyészség megnevezése
Legfőbb Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 01. 28.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Vida Ferenc
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Tb. Nb. 003/1958/12.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Egyfokú eljárás volt.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1955 végén Szilágyi József csatlakozott Nagy Imre köréhez, akik a kommunista párt akkori politikájával több tekintetben nem értettek egyet. 1956 tavaszán a párt belső problémáit a Petőfi Kör nyilvánossága elé vitték, ahol az akkori felszólalások főként az értelmiséget és az ifjúságot a rendszer ellen hangolták. Szilágyi József is részt vett a rendezvényeken. Október 20-án Kecskeméten egy értelmiségi gyűlésen ismertette a Nagy Imre-csoport tevékenységét, a lengyel eseményekre utalva kifejtette, hogy hasonló úton kell az állami vezetésből eltávolítani a sztálinista elemeket. Október 22-én a műegyetem gyűlésén kétízben felszólalt, ahol támogatta a szegedi egyetemisták kezdeményezését: a Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) feloszlatását, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) megalakítását, valamint más egyetemi, gazdasági és politikai követelésekről is tárgyaltak. Felszólalásában ismertette a lengyel eseményeket, és párhuzamot vont a lengyel és a magyar helyzet között. A gyűlésen először hangzottak el szovjetellenes bekiabálások, ami a tömeget tüntetés irányába befolyásolta. Október 23-ára a budapesti egyetemisták felvonulást szerveztek, Szilágyi megkérte Kopácsi Sándort a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetőjét, hogy a rendőrség ne akadályozza meg a diákok megmozdulását. Ő is részt vett a Bem szobornál, a Parlementnél és a Sztálin szobornál lezajlott tüntetéseken, majd bement a főkapitányságra, hogy a felkelőkkel szemben meggátolja a fegyverhasználatot. Október 27-én többedmagával Nagy Imrét abba az irányba igyekeztek befolyásolni, hogy függetlenítse magát az MDP Központi Vezetőségétől és álljon a felkelők politikai követeléseinek élére. Annak érdekében, hogy elérje Nagy Imrénél a felkelők politikai elképzeléseinek következetes végrehajtását, október 28-ától Széll Jenővel megszervezte a miniszterelnöki titkárságot és elvállalta annak vezetését. Nem ismerte el, hogy az országban ellenforradalom van, hanem a történteket függetlenségi harcnak nevezte.  November 4-én Nagy Imrével és társaival együtt családostól a jugoszláv nagykövetségre menekült. November 22-én azzal a garanciával hagyták el a követség épületét, hogy nem esik bántódásuk, de a szovjetek elfogták és a romániai Snagovba hurcolták őket.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Jogerős döntés

Szilágyi József (Debrecen, 1917) vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A legfőbb ügyész 1958. január 28-án a Nagy Imre és társai vádiratában még VIII. rendű terheltként szerepelt Szilágyi József. Rajnai Sándor rendőr alezredes dátum nélküli javaslatában azonban Szilágyi perének elkülönítését kérte azzal az indokkal, hogy az október 22-23-i tevékenysége miatt önállóan is vádolható. A legfőbb ügyész 1958. március 29-én kelt átiratban indítványozta Szilágyi bűntetőügyének elkülönítését, ennek alapján a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Népbírósági Tanácsa a Büntető Perrendtartás 36.§-a alapján az ügyet külön eljárásban tárgyalta.
Az elsőfokú eljárás a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe került, ezért nem volt jogorvoslati eljárás.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-150000/73
HU ÁBTL 3.1.9. V-150000/85
HU ÁBTL 3.1.9. V-150000/90
HU MNL OL – XX-5-h – V-150000-003/1958
HU MNL OL – XX-5-h – V-150000/73-003/1958