Kispolgári családból származott, édesapja hadapród őrmester volt. A két elemi osztályt sem fejezte be, írni, olvasni alig tudott. Kilencéves korában elszenvedett balesete után először kórházban, majd évekig zártintézetben volt, később gyógypedagógiai iskolába került.1949-1950 között lopásért tartották fogva az Aszódi Javítóintézetben. 1951-től három esetben, mintegy öt évet volt köztörvényes bűncselekmények miatt büntetve.
1956. október 25-én a helyi bányászok szabadították ki az oroszlányi rabmunkahelyről, majd 28-án Nagy József rabtársával Budapesten csatlakozott a Wesselényi utcai fegyveres csoporthoz. Október 30-án a lövöldözések hírére a Köztársaság térre ment az MDP Budapesti Pártbizottság székházához, útközben fegyvert szerzett. Galgóczi a Köztársasági téren először a szomszéd ház tetején foglalt el tüzelőállást, majd a Kenyérmező utca egyik kapujából lőtte a pártház ablakait. A harc közben megsebesült, sérülését a Péterfy Sándor utcai Kórházban látták el, majd visszament a térre. Az ostrom alatt elsőként hatolt be az épületbe, ahol részt vett a pincéből előjött pártmunkások és államvédelmi sorkatonák ütlegelésében. Több társaival együtt az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították és tüzet nyitottak rájuk. Egyes adatok szerint részese volt Asztalos János honvédtiszt meglincselésében. Október 31-től november 6-ig az Almássy téri, majd a Royal Szálló épületében székelő fegyveres csoportok tagjaként harcolt a szovjet katonai alakulatok ellen. Részt vett a Divatcsarnok, a Royal szálló és az Almássy téri szakszervezeti épület kifosztásában, illetve több államvédelmi tiszt lakásának feldúlásában. November 25-én néhány társával érvényes útiokmányok nélkül Csehszlovákia felé átlépte a magyar határt, de még aznap őrizetbe vették a csehszlovák határőrizeti szervek. A vizsgálati fogságban három esetben kísérelt meg öngyilkosságot, amiért hosszabb kórházi kezelésre szorult.
1958. szeptember 4-én a Galgóczi Zoltánnal és társaival szemben indított bűntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144360/1-4.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU ÁBTL 4.1. A-1264 – I. fokú ítélet jóminőségű másolata
HU BFL – XXV – 4.f.9. – 8068/1958