Értelmiségi családból származott, apja ügyvéd volt. Gimnáziumi érettségit tett, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1929-től honvédtisztként szolgált. 1932-ben a csendőrség kötelékébe lépett, ahol több parancsnoki beosztást töltött be és őrnagyi rendfokozatot szerzett. A nyilas hatalomátvételt követően a Nemzeti Számonkérés Szervezete nyomozó osztályát vezette. 1945 februárjában szovjet hadifogságba esett, de pár nap múlva szabadon engedték. 1946-tól a honvédség kötelékében szolgált, 1947-ben innen nyugállományba vonult. 1948-ban lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték. 1950-ben feltételesen szabadult. Ezután háziipari szövőként dolgozott, majd 1952-től az Állami Biztosító balassagyarmati fiókjánál volt alkalmazásban. 1958-ban megfosztották rendfokozatától. 1959. január 21-én közbiztonsági őrizet alá helyezték.
1944. november 25-től a nyilas Nemzeti Számonkérés Szervezete nyomozó osztályát vezette. Irányításával baloldali személyek és szervezetek, valamint üldözött személyek után kutattak. Tudomással bírt a Margit körúti fogházban őrzött letartóztatottakkal szemben alkalmazott embertelen bánásmódról, a törvénytelen ítéletek alapján végrehajtott kivégzésekről, még sem tett semmit.
1959. július 23-án a Karabélyos Imrével és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 4.1. A-1114
HU ÁBTL 4.1. A-1214/5
HU ÁBTL 3.1.9. V-145705