Földműves családból származott. Hat elemi osztályt végzett. 1925-ben került a csendőrség kötelékébe, ahol végül főtörzsőrmesteri rendfokozatot ért el. Különböző tanfolyamok elvégzése után több őrsön teljesített szolgálatot, majd 1933-ban a szegedi csendőr nyomozó alosztályra került. 1945 januárjában nyugatra távozott és hadifogságba esett. Innen 1945 júliusában tért haza. Ezután mezőgazdasággal foglalkozott. 1959. január 21-én közbiztonsági őrizet alá helyezték.
Csendőrnyomozóként 1941 őszén részt vett az újvidéki kommunistaellenes nyomozásokban, a kihallgatások során súlyosan bántalmazta az őrizetbe vett személyeket. 1942 januárjában megszervezte a Zsablya környéki partizánvadászatot. Az akció során több embert lelőttek, több száz személyt őrizetbe vettek. Két alkalommal kísért őrizetbe vett személyeket törvénytelen kivégzésre a Tisza-partra, az egyik csoport esetében – amely 30 főt tartalmazott – ő adta ki a tűzparancsot.
1959. július 9-én a Horváth Sándorral és társaival szemben indított büntetőper III. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-145849/a
HU ÁBTL 3.1.9. V-145849/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-145849/3