Földműves családból származott, apja 5 hold földön gazdálkodott. A 8 általános iskola és 3 közgazdasági gimnáziumi osztály elvégzése után 1952-ben hat hónapig a Belügyminisztérium Tudakozójában, majd ismét hat hónapig a telefonközpontjában dolgozott. 1954 januárjától Gyulán a szüleinél élt, de nem volt munkahelye. Még azév szeptemberében a békéscsabai bíróság okirathamisítás és közveszélyes munkakerülés miatt 2 havi börtönre ítélte. Ezután néhány hónapig dolgozott különböző munkahelyeken. 1956 nyarán a gyulai járásbíróság lopásért ítélte el 6 havi börtönre. 1956 október 23-a utána a felkelők szabadították ki a börtönből.
1956. december 17-én Gyuláról több társával a gyulavári határőrőrsre ment, ahol lefegyverezték a katonákat. A megszerzett fegyverekkel, többek között Boros Ferenccel, Szabó Jánossal és Rusz Jánossal visszament Gyulára, hogy a karhatalom ellen harcoljanak, azonban fegyveres összetűzésre nem került sor. Ezt követően Mány hazament, később egy géppisztollyal és egy rakéta pisztollyal eltávozott lakásáról és a letartóztatásáig szökésben volt.
1957. január 10-én a Mány Erzsébettel és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HIM HL – XI.11. – 24/1957